Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 8-9. szám - Vékony Gábor: A magyar honfoglalás kútfői

története a népvándorlás korában. A magyar nemzet története, szk. Szilágyi S. Bp. 1895. CCCLII.)

„...a magyar a törökség keleti törzsének egy ágát foglalja magában.” (Marc- zali H.: A vezérek kora és a királyság megalapítása. A magyar nemzet története, szk. Szilágyi S. Bp. 1985. 35.)

„Akozárok közelében való huzamos tartózkodás alatt kellett végbemennie annak a történeti ténynek [? V. G.], hogy a turk magyar összeolvadt valamely számra nézve túlnyomó ugor törzzsel... a kabar tanította meg a turkot nyelvére... a turk nyelv azelőtt más, azaz igazán turk, török volt.” (Uo. 36.)

„A magyarok... urai lettek nemcsak a földnek, hanem a rajta lakó népességnek is. E népesség, mely számra nézve valószínűleg felülmúlta a hódítókat... szolgájuk lön... a folytonos érintkezésnek... eredménye... a morva szlávok teljes beolvadása a magyarságba...” (Uo. 200-201.)

„Általános törvénye a modern népeknek, hogy mindig a számra kisebb hódító veszi át alattvalóinak nyelvét és nem megfordítva. E szabály alól, tudtommal, nincs kivétel.” (Marczali H.: Magyarország története. Bp. 1911. 22.)

„A hunokkal együtt eljött a keleti törökségnek egy törzse... Ez a harcos, nomád lovasnép ugor népek közelében szállott meg... Csakugyan a magyar turkok első kimutatható hazája a Jaik (Ural) folyó melléke... melynek lakói mai napig baskírok — ahogy a legrégibb arab írók a magyarokat hívták.”

„...a kabar pedig, melynek nyelvét ellentétben helyezi Konstantinos a törökkel, épp oly kétségtelenül finn-ugor volt... A Mátra alján letelepedett palócokban és matyókban kell keresnünk a kabarok utódait.” (Uo. 44.)

„Maguk az avarok Szombathely és Sopron tájékán talán tovább tengődtek, addig, míg a rokon magyarságba olvadhattak bele.” (Uo. 16.)

„...az alánokkal érintkező magyar elem már az avar időszak alatt beköltözött Magyarország területére... s ezen magyar elemtől külön kell választanunk a honfoglalókat.” (Nagy G.: Ahonfoglalók. Ethn. 18. 1907. 259.) „... 567- től 678-ig tartott a kaukázusi és déloroszországi hun-magyar-ugor keverék nép áramlata Magyarországba.” (Uo. 323.)

„...(az Árpád alatt egyesült) hét turk nemzetségnek csak a vezető osztályáról tesszük fól, hogy turk eredetű volt, a harczos népségnek pedig magyarnak kellett lennie, amely ugyanazt a nyelvet beszélte, mint a kabar.” (Nagy G.: A honfoglalók és a turkok. Ethn. 19. 1908. 73.)

,Avarország részekre szakadt... a kereszténységet csak a frank uralommal érintkező törzsek vették fel. Azonban ezek is olyan lanyhák voltak, hogy maguk az osztrák területen élő hun-magyar családok is csak a IX. század második felében... tértek meg.” (Márki S.: Magyar középkor. Bp. 1914. 42.)

,A honfoglaló magyarok... találtak még itt független törzseket, kik rokonaikat valószínűleg felszabadítók gyanánt fogadták... Hogy azonban az avarok nagy része ekkor sem volt keresztény, sőt talán most, az ősvallást követő magyar rokonokhoz csatlakozva... újra kezdték a pogányságot...” (Uo. 43).

„Székelynek nevezzük-e a Hargita lejtőségein élő népet, csak hunnak, csak avarnak, vagy mint a két nép keverődésének, - ez a kérdés maga másodrendű...” (Uo. 61.)

,,...(a székely nép) talán egy az Avar-birodalom bukása után Magyarország területén maradt... hun, avar, vagy talán egy az avar áradattal idesodródott

853