Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 8-9. szám - Vékony Gábor: A magyar honfoglalás kútfői
VÉKONY GÁBOR A magyar honfoglalás kútfői A magyar honfoglalás kútfői a honfoglalás ezredéves emlékére közismert és általánosan használt rövidítéssel, az MHK, mint arról bővebb címe és Pauler Gyula előszava számot ad, a Millenniumra, a magyar honfoglalás ezredéves évfordulójára készült. Ennek ünneplését eredetileg 1895-re határozták meg, arra azonban 1896-ban került sor, míg az ünnepelt esemény forrásainak gyűjteménye csak 1900-ban látott napvilágot. Nem ennyire, de részben ugyanígy késett-tolódott a Szilágyi Sándor által szerkesztett A magyar nemzet története, amelyet ugyancsak az ezredéves ünnepségekre szántak: az I. és III. kötet 1895-ben, a II. és IV. kötet 1896-ban, az V. kötet 1897-ben jelent meg. Mindez akár szimbolikus is lehet. ,A honfoglalás megkezdése idejére nézve — írja Pauler Gyula — én... a 895. év mellett kardosodtam. A törvényhozás az én felfogásom mellett döntött, s az 1892: II. törvényczikk a millennium megünneplésére szolgáló országos kiállítást 1895-re határozta, s azt csak később tették át opportunitási okokból 1896-ra.” (A magyar nemzet története Szent Istvánig. Bp. 1900. 153. 62. jegyz.). Legutóbb viszont Váczy Péter úgy vélte, hogy Pannóniát az Itáliából 900- ban visszatért magyar hadak foglalták csak el, s ezért a honfoglalás 900-ban történt (A magyar történelem korai századaiból. Bp. 1994. 17). Aligha feledhetjük azonban, hogy a nyugati közvélemény a X. század közepétől Arnulf keleti frank királyt (896-tól császárt) tette felelőssé azért, hogy „utat nyitott” az Ungari, a magyarok előtt. A magyarok 892-ben voltak először a morva király, Szvatopluk ellenében Arnulf szövetségesei, 894-ben pedig Pannóniát, a mai Nyugat-Dunántúlt és Kelet-Ausztriát dúlták fel... ezért aztán Kristó Gyulával azt kell mondanunk, hogy „a magyar honfoglalás... 892-893 táján kezdődő és 900-ban befejeződő... folyamat volt” (Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp. 1980. 217). 900-ban a bajorok keleti határa hosszú időre az Enns folyó vonalára került, ekkortól tehát véglegesnek tekinthető a magyarok kárpát-medencei honfoglalása. A 900-ban bekövetkező végleges megtelepülésben persze kényszerű körülmények is közrejátszottak: Váczy Péter jó okkal helyezte a Kárpátoktól keletre eső magyar szállások besenyők általi feldúlását az itáliai hadjárat (899. augusztus-900. augusztus) idejére (Hogyan lett Moráviából „Nagy Morva”? História 1986-1. 14). Ez ugyanis a 896-os bizánci-bolgár békekötés után, akkor történt, amikor a „türkök”, a magyarok hadjáratra mentek - 896 után viszont csak a 899-900-as itáliai hadjáratról 848
