Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 8-9. szám - Kaba Ákos: A Szent Korona és kutatásának eredményei
tését. Nem Taksonyon múlt tehát, hogy nem ő lett az első keresztény király, hanem fia Géza. Györffy György a már említett könyvének Nyugati térítés című tanulmányában vitatja Géza-Istvánt, de a gondolatsort mégis a következőképpen zárja: „Géza minden bizonnyal már mint megkeresztelt király küldte el a tizenkét főúrból álló ünnepélyes követségét Qued- linburgba, a keresztény uralkodók és megbízottaik 973. március 23-i összejövetelére...”. II. Ottó császár Pilgrim püspökhöz 973-ban írt levelében Gézát királynak, országát királyságnak nevezi. Több magyar forrás, köztük a legmegbízhatóbb Kislegenda is királynak említi. De Géza maga írja az egyetlen megmaradt, veszprémi apácák alapító oklevelében: „Én István a keresztény egész Ungria királya...” A második ellenvetés, hogy István abroncskoronáján nem történhetett ilyen nagymérvű változtatás. A koronák összeépítésére nem is volt más megoldás, mert a két abroncs egymás fölé építve női koronát eredményezett volna (9. kép). Az eszmei és államjogi meggondolások a királyi korona felülépítését eleve meghatározták, s ezt csak az eredeti abroncs szétbontásával lehetett keresztülvinni (15. kép). Nem tartjuk kizártnak, hogy gondolatát a kende kettős fejdísze, a piros tűzabroncs és a ráhelyezett aranykúp adta, ahogy az a Képes Krónikában is ábrázolva van (13. kép). Az arany- vagy fehér kúp a főfejedelem, a piros tűzabroncs pedig a hadúr méltóságának jelvénye volt. Szent István fölismerését Kálmán is követte, hogy a nemzet fönnmaradásának előfeltétele a hercegség fölszámolása. Testvére Almos ismételt támadásai után 1106-ban megszüntette a hercegséget. A két hatalom egyesítését a koronák összeépítésével is visszavonhatatlanul kifejezte. Györffy György megjegyzése, hogy erre a nagy horderejű lépésre, „ilyen szimbólum létrehozására” az Árpádok közül Kálmánon kívül más nem vállalkozhatott, alig cáfolható. Alberik szerzetes Könyves Kálmánt a törvénymódosító királyt mint „felülépítőt” (superaedificator) jellemzi, célozva egyúttal a korona felülépítésére is. Az apostollemezeket vizsgálva öt lemezen feltűnik a kétoldali, hatos osztású fejedelmet jelképező mértanias díszítés. Közülük kettőn - Péter és Jakab — oroszlán, három lemezen - Pál, János és András - pedig sas áb- ráz jlás van. De miért csak öt lemezen? Ezek valószínű a főapostolok fejedelmi jelvényekkel. Az apostolok kánonszerű ábrázolásaitól eltérő stílusjegyek megerősítik azt a feltevést, hogy a lemezek magyar ötvösműhelyben készültek. Ónugor törzsi szervezést tükröz az öt apostol ily formában való kiemelése. A képek sorrendje 17. kép 845
