Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 8-9. szám - Kaba Ákos: A Szent Korona és kutatásának eredményei

elölről nézve: András, Péter, Jézus, Pál és Fülöp. Oldalnézetből: Bertalan, János, Jézus, Jakab és Tamás. Mindkét nézetből öt-öt kép és az összeépített korona magassága is öt hüvelyk. Mindebből kétségtelen, hogy az ötös szimbólumokat szándékosan és következetesen alkalmazták.

A hetes mellett az ötös jelképeknek is nagy hagyománya van múltunkban. Thuróczi és a Képes Krónika hét vezért, de alattuk csak öt lovat ábrázol. Az utóbbi krónikában Nagy Lajos bal oldalán öt keletiesen öltözött főúr van, II. Endre pecsétjén a holdsarlóban ötágú csillag és Esztergom, a király lakóhelyének öttomyú vár a címere (6. kép). Végül, de nem utolsósorban említjük a magyarok besugor-baskír nevét, amelyet Sinor Dénes bloomingtoni egyetemi tanár nem toposnak, hanem a magyarok megkülönböztető nevének tart. A török besugornak ötugor szófejtéséből adódó ellentmondás azonnal feloldódik, ha a turk vagy hétmagyarok és az onugor-ötugor magyarok közé nem teszünk egyenlőséget, legalábbis ami szervezésüket illeti. Taksony uralmával újra az onugor-hungár vezetőréteg kezébe került a hatalom. Ezt bizonyítja az uralkodó családban 955 után a nevek hirtelen megváltozása. A nemesség megtartotta ezt a hagyományt, mert mindig nobilis hungarus-nak és nem nobilis ma- garus-nak nevezte magát. Ellentétben a köznéppel, akik magyarnak vallották magukat. A bővebb krónikák pedig csak az onugorok (Hunor népe) őstörténetéről szólnak. (Erről bővebben: Életünk 3—4/1994.)

Az összeépített koronán feltűnő a kilences jelképek kialakítása is. Valószínű a nagy-király szimbóluma, mert a zürichi címertekercsen ábrázolt magyar királyságot jelképező négysávos címer fölötti sisakot kilenc pávaszemes toll díszíti (7. kép). A felső Krisztus-kép, a legfőbb uralkodó bal oldalán a holdsarló körül kilenc pont van elhelyezve. Révay Péter nem jár messze az igazságtól, amikor a kilences jelképet a tartományok számához kapcsolja. Ugyanis Imre király címerpajzsa is tartományt jelképező kilenc menő oroszlánt ábrázol. Eredete valószínű a tartományok számára megy vissza, de később hagyományos királyi jelkép maradt, függetlenül a tartományok számától. A királyi koronából kialakított pántok hosszmérete egyenként kilenc-kilenc hüvelyk, és a rájuk helyezett zománclemezek száma is kilenc. A keresztpánton uralkodó kilences jelképek és méretek ily következetes alkalmazása kétségtelen bizonyíték, hogy eredetileg királyi korona volt, és a görög abroncs felülépítésére lett átalakítva.

A keresztpánthoz (15. kép) királyivá kellett alakítani a hercegi fejéket is (16. kép). Ezek a módosítások a görög koronán ma is jól megfigyelhetők. Egybeépítéskor a négy függő hozzáadásával kilencre emelték a háromköves láncfüggők számát. Kilenc-kilenc gyöngyöt raktak a felső hátperemre és a 8 + 1 oromdíszre kilenc csúcskő került. (17. kép) ADukász Mihály fölötti gyöngyöt nem számítjuk a csúcskövek közé, mert Révay szerint ott valamikor arany virágdísz volt. Valószínű az István korona négy virágdíszéből egy rákerült a koronára, amelyet Izabella letört, fia trónutódlása reményének a fönntartására. Az előbbi átalakítások ismeretében, másképp ítéljük meg az ötvös átalakító munkáját. Egy kész koronán annyi változtatást keresztülvinni és egy másikat ráépíteni az akkor rendelkezésre álló eszközökkel anélkül, hogy komolyabb kárt ne okozzon, bizony nagyon is elismerésre méltó teljesítmény.

Ezek az abroncson végrehajtott módosítások, egy egységes rendszerré alakították az egybeépített koronákat. Osztjuk a mérnökcsoport fölismerését a

846