Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 8-9. szám - Kiss Ferenc: Napló
Persze izgalmas kérdés. Derzsi, akit Petri György az És ugyanazon számában megsemmisít, beéri-e azzal a védelemmel, amit F. nyújt? Ha igen, akkor megint az És nyert. Megint hatalmi szóval fogták be a száját, miután már igen okosan kibeszélte magát. Derzsi szóban forgó cikke valóban sok ponton támadható,/ mert nem számol Lukács és a magyar ir. valóságos konfliktusaival. A Madách-ügyet Petri is említi, de ügyesen hallgat az „ Iszony és Lukács, Illyés és Lukács (Hunok...), Weöres. Kassák és Lukács, Weöres és I ukács, Vass D. és Lukács, az Újhold és Lukács kapcsolatáról, s az értetlenségről, amit L. e kérdésekben tanúsított. Amelyek abból erednek, hogy nem élt benne elég otthonosan irodalmunk áramában. Petri hatás, tárgy - és funkció szerint tartja érdemlegesnek a nemzeti jelleg dolgát. Igen tudálékos, mert a közösséghez való viszonyt a tudományos eredménytől gépiesen elválasztja. Persze, hogy a mű annyit ér, amennyi tudományos értéket képvisel, de indítékaiban valóban nagy súllyal esik latba, hogy a szerző milyen közegben alkot. Ez miért „triviális”. Derzsinek az asszimiláció dolgában is igaza van. Aki nem azonosul egy közösség jó ügyeivel, annak gyötrelem és öncsonkítás az asszimiláció, aki igen, annak könnyebben lehet nyereség. Erről különben Lukács közölte a maga meggyőződését elég világosan. Persze, ez a kérdés most megoldhatatlan. Lukács lobogónak kell, kétes kezekbe, pedig a tiszta elmék számára is csak jobb periódusaival lehetne lobogó. Drámai pálya, tele súlyos buktatókkal, dogmatizmussal és az őszinte igazságkeresés, a rendszeralkotás szívós kísérleteivel. ■& Az ember eltűnődik: ennyire nincs itt gazda? Ha igaz, hogy Aczél és Illyés szívélyes viszonyban vannak, hogy I. magas kitüntetést kap, hogy lehetséges engedni, hogy születésnapján, a hetvenediken E. Fehér méltassa. Akit Illyés ki sem állhat, akit ártalmasnak tart (s aki ezt tudja is). S milyen otrombán ismételgeti, hogy „ők”, a marxisták mennyire nem értenek egyet Illyéssel. Mintha fontos volna, hogy a ganajtúró bogár nem ért egyet a gyümölccsel teli meggyfával. * 1972. nov. 1. Ma volt a Kamondy temetése. Az Irószöv. nevében Csák Gyula búcsúztatta, a barátok nevében Sánta. Utóbbi: Kamondy öngyilkosságának okain töprengve ezt mondta: K. nemcsak szemlélni, ábrázolni akarta a világot, de alakulásába bele is akart szólni. Ostoba és rossz emberek ebben megaka763
