Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 8-9. szám - Kapiller Ferenc: Aranykor - rekonstrukcióval - Salföldi beszélgetés Somogyi Győzővel

rint Isten kezdetben tökéletes világot alkotott, a Paradicsomot, amit az ember bűnbeesése elrontott. Tehát valamikor létezett egy tökéletes állapot. A róma­iak szerint is először volt az aranykor, aztán az ezüstkor, a vaskor. Az ideál valahol a régi múltban van, a mitikus múltban, és oda kell visszanyúlni, azt kell mindig újra, meg újra rekonstruálni. így születnek az új kultúrák. Ez pontosan ellentétes felfogása a modern fejlő­déstannak, amely szerint kezdetben volt az ős­káosz, és akkor lassú fejlődés útján a primitív állapotból lesz egyre tökéletesebb és tökélete­sebb. Korunk állapota nem azt mutatja, hogy egyre tökéletesednénk. Ezt a fejlődésdogmát semmiképpen sem lehet tartani. Persze a vi­lághatalmak különböző érdekből ehhez ra­gaszkodnak, de kultúrát felépíteni csak en­nek az előbbi modellnek a mintájára lehet - a rekonstrukció révén.-Amikor a magyar vitézek megfestésével re­konstruálod a történelem egy szeletét, egy vonulatát, akkor mintegy rehabilitálod is a történelem ezen szereplőit - milyen szempontok szerint választódnak ki az erre méltó alakok?- Nézd, én itt csak olyan szemé­lyeket festek, akik nem csak katonailag - „szakmailag” -, hanem emberileg is ki­válóak voltak. Tömeggyilkosok és rablók nem szerepelnek. Voltak nekünk Ocskay Lászlóink, voltak nekünk egyéb nagy rablóvezéreink is, én azokat nem állí­tom ideálként. Komoly részletkutatás van minden egyes portré mögött. Ki­kérem a kutatók és szakértők vélemé­nyét, hogy ki az, akit meg lehet feste­ni, ki méltó arra, hogy a száz magyar hős közé bekerüljön. Bár már maga a törté­nelem ki is választotta á megfelelő alakokat. Ré­gen nem folyt akkora mérvű töténelemhamisítás, mint manapság. A nagy embereknek a gaztetteit is leírták a krónikások. Tudjuk, hogy kiket ábrázolunk. .....Ezek-nem -a mítosz távoli figurái, hanem jól dokumen­tált történelmi alakok. Ilyen értelemben megtisztításra nincs szükség. Z rínyi Miklósról, a szigetvári hősről tudjuk például, hogyan fosztott ki falvakat, vagy erőszakkal hajtott be adót, sőt a törökkel szembeni kegyetlen­kedésre is hajlamos volt - karóba húzás, lenyakazás és egyebek történtek -, azonban ez általában rajta van a katonaember vonásain, s nem hazudik, más­738

Next

/
Thumbnails
Contents