Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 8-9. szám - Kapiller Ferenc: Aranykor - rekonstrukcióval - Salföldi beszélgetés Somogyi Győzővel

- Visszatekintve a nemesség történetére: hogyan függ össze a felvilágosodás, a francia forradalom törekvése és hatása a magyar nemesség agóniába futó útjával?- A francia forradalom nyíltan hirdette ezeknek a vezető kasztoknak a kiirtását, sőt hozzá is fogott - lásd a király lenyakazása, majd a nemesség és a papság kiirtása, hogy aztán helyébe egyetlen egynek a totális uralma következzen. Ez ide is áttükröződött: a polgárság mint eszmény. Maga a nemesség volt az, amely elkezdte szégyellni magát, és polgárrá akart válni. Hála Istennek, ez Magyarországon a reformkorhoz vezetett, és nagyon egészséges kulturális és társadalmi átalakuláshoz és virágzáshoz. Lényegében a nemesség maga számolta föl önmagát, hiszen maga szabadította föl a jobbágyságot és vállalt részben hivatalnoki állást, részben pedig dzsentrivé vált, amely kétségtelenül bomlástermék, torzkép, de úgy érzem, hogy - noha külső hatásra indult meg - főleg e század első felében egészségesen és az egész országra nézve építő módon zajlott le a nemesség leépülése és önfelszámolása.- Amikor a nemesség agóniáját említi Hamvas, akkor szoros összefüggésben, ennek mintegy szennyhordalékaként említi a cigányzenés, ripacsos pátoszt.- Akiegyezés után állt be ez az állapot, amikor a helyét meg nem találó, romló nemesi sarjak - ezek a bizonyos dzsentrik - búbánatba és érzelgős önsajnálatba fojtották az életüket kártya, tivomyázás, és eladósodás közepette. Igen, valóban, az a fajta cigányzene ennek az önsajnálatnak volt a kifejeződése. Ezzel a búsmagyarkodással nem a nemzet sorsán vagy nem az emberiség sorsán, hanem saját magukon nyafogtak. Éppen ••'"“T' ezért ez a zene - finoman szólva - kevéssé értékes

rétege a magyar zenének.- Azt mondja Hamvas Béla - még mindig a negatív értékelés szellemében -, hogy ez a cigányzenés, hamis pátosz áthatja a közélet minden mozzanatát. A művészeteket is. Beszél a szobrászatról, festészetről, s neveket is említ. Székely Bertalant eléggé lerántja, s még néhány nemzeti romantikust. A köztereken álló szobrokról is hasonló a véleménye. Ez az időszak a kiegyezést követő évtizedek, közvetlenül a millenniumot előzték meg. Hogy’ készült az ország annak idején a millenniumra'? Mennyiben határozta meg a hamis, torz történelmi látás a

735