Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 8-9. szám - Kapiller Ferenc: Aranykor - rekonstrukcióval - Salföldi beszélgetés Somogyi Győzővel

zata a sátán által mozgatott technikai civilizációnak, még akkor is - miként az előbb mondtam ha bűnös minden ember, a kisember is, ezekkel a pusztításokkal. Valóban bűnös, de azért, mert félre van vezetve. A propaganda és maga az életforma, amit ez az ipari-technikai civilizáció rákényszerít, szinte nem is enged számára más cselekvési módot: ki kell azt a derítőt szippantani- ugye nem nyelheti le! -, azt pedig a Köjál írja elő, hogy neki angol WC-t kell fölszerelni ilyen-és-ilyen átmérővel, és így tovább. Olyan életet kényszerítenek rá állami törvények, illetve fogyasztási reklámok, ami szükségképpen kömye- zetpusztítóvá és életellenessé teszi őt. Belekerül ebbe a mókuskerékbe - ördögi körbe -, amiből szinte senki sem tud kitörni, legfeljebb egy-két különösen elszánt ember vagy kis csoport, akik tudatosan szembeszállnak. De valójában minden ember áldozat.

Az a sofőr, aki a szippantólét belezúdítja a patakba, az először a saját gyermekét mérgezi meg és a hozzátartozóit, mert ők is ott laknak, azon a tájon. Itt van a sátán trükkje, hogy az embert önmagával pusztítja el, épp ezért nem festettem oda az embert, hanem ezeket a ronda gépeket, mint a sátán jelképeit és a sátán eszközeit. Természetesen tudom én erre azt az érvet, hogy a gép önmagában csak egy gép, az közömbös, sem nem jó, sem nem rossz, és lehetne jóra is használni. Ez igaz, s én nem is egy bizonyos biciklit, traktort, Trabantot kárhoztatok, hanem ezt az egész rendszert, amely így működteti a tudományt és a technikát. Nagyon nehéz ezt pontosan tetten érni; — egy rossz rendszer működésével állunk szemben, ami mögött a sátán húzódik meg.- Lessing azt tanácsolta a festőknek, hogy Krisztus életével foglalkozzanak. Munkáidban Krisztus alakja, arca jelenik meg akkor is, ha idős paraszt- embert, munkást vagy karóba húzott szerencsétlent rajzolsz meg. Ugyanakkor történelmi tablóidon, panorámáidon is megjelenik - bárány alakjában - mint az áldozat példája. Milyen szerepe van és mi az értelme a magyar történelemben az áldozatnak?- Itt egy nagyon nehéz kérdést érintettél, amire tudományos egzaktságú választ nem tudok adni. Inkább csak mitikusan és érzéssel tudom megközelíteni.

Én hiszek abban, hogy a magyar választott nép - olyan értelemben, ahogyan például a zsidó is az volt. Isten bizonyos feladatot rendelt a magyaroknak, amit a történelemben be kell teljesíteniük, be kell végezniük. Ezt - különösen a török idők pusztításaiban - nagyon világosan leírták. Zrínyi Miklós, a költő a Szigeti veszedelemben; Baranyai Decsi János; az akkori református prédikátorok vagy Pázmány Péter egyértelműen így fogták fel. Eszerint a török az Isten büntetése rajtunk, mert eltértünk az ő útjáról, és a magyarság nem azt tette, ami az Istentől kijelölt hivatása volna.

Kiválasztott és feladattal ellátott nép vagyunk, ez biztos, csak ezt a feladatot ma nehéz felismerni. Ugyanis az említett technikai civilizáció, valamint többszörös megveretésünk és megnyomorításunk ebben az évszázadban- két világháború, tanácsköztársaság, trianoni béke, különböző megszállások- fasizmus, kommunizmus, most pedig a technikai civilizáció általi megszállásunk - elhomályosítják a nemzet tudatát ugyanúgy, mint az egyes ember tudatát. Ahogy az egyes ember nem látja, hogy mi az életének célja, és mi

728