Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 8-9. szám - Kapiller Ferenc: Aranykor - rekonstrukcióval - Salföldi beszélgetés Somogyi Győzővel

szőlőhegyek. Tehát a technikai fejlődés valójában visszafejlődést jelentett itt, ezen a tájon. Pusztítást és kártételt.-Ez a felidézett kép - „szépszobában a moslékosvödör” - az egész világra érvényes ma már. Miképp jutottunk idáig?- Ez hosszú történet, bár a világ életé- . ben csak egy másodperc. Ez a technikai civilizáció, ez az ipari forradalom - erő­sebb hullámban - a francia forrada­lommal kezdődött, s a felvilágosodás ad­ta méghozzá az eszmei alapot. A lényege - az, hogy az ember a teremtő Istennel szembefordult, s azt mondta, hogy el a vallási tabukkal és tilalmakkal, majd én kézbe veszem a világ sorsát. Atermészetet leigázom, átalakítom, és kedvem szerint kizsákmányolom. A tudományt és a technikát egyaránt ez mozgatja: ez a fék és korlát s erkölcsi szempontok nélküli mohóság. Ebben nincs különb­ség kelet és nyugat közt, bár mi bizonyos fokig „el vagyunk maradva”, mert - a kommunizmus kártételeivel együtt is - itt, Kelet-Európábán sok minden megmaradt még, ami nyugaton már végképp tönkrement. Ugyanakkor viszont ez a „moslékosvödör” jellegzetesen kelet-európai jelenség, mert még egy bá­nyát se kell így belerakni egy tájba, ahogy itt, nálunk csinálták és csinálják még most is. Tehát ha van valahol egy ipartelep - lehet, hogy az esetleg szük­séges és hasznos -, nem kell hogy több kilométeres körzetben szeméthulladék, rozsdás géproncs és egyebek borítsák a földet. De hát a mi időnkben már csak ilyen üzemeket ismerünk, amelyek - még ha hasznosak is - a tájrombolással és környezetszennyezéssel nagyobb kárt csinálnak, mint amennyit a hasznos termékeik érnek. E mögött — én úgy látom - a hitetlenség áll, tehát az Istennel és a termé­szet rendjével való tudatos szembeszegülés. Szándékos rombolási mozzanatot is érzek én itt. Tehát nem csak arról van szó, hogy az ember nem figyel oda, hanem kimondottan ellenségének látja a természetet. A saját sze­memmel láttam, hogy sofőrök élvezettel gá­zolják el az elibük került nyulat, kutyát, macskát, rókát - mindegy, hogy mit. Ami él és mozog, azt meg kell gyilkolni, azt le kell taposni, mert abban egyszerűen csak egy zsákmányt vagy pedig másfél kiló húst lát. A szippantós autó sofőrjei élővizekbe eresztik bele a szennylét, így veszik ki részüket a ter­mészet leigázásából. Ugyanúgy: szinte élve­zettel betonoznak le termőföldeket. Ma már falusi kerteket is lebetonoznak, vagy leszór­726

Next

/
Thumbnails
Contents