Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 8-9. szám - Nagy Attila Kristóf: A köpcsényi áldozár (próza)
mennybéli lugasban. És senki többet - se az üdvösség honában, se a kárhozat házában - kétségbe ne vonja, hogy az állatok lelke örök s halhatatlan. Köszönjük, Katalin, hogy lelkedet átadtad a derék szalonkának, aki urunk színe előtt nálad nagyobb érdemeket szerzett. Mindörökké, Ámen. Elsőként egy kampós vasszerszámmal az altestet húzták ki a csatakos teremből, azután a törzset az eltorzult fejjel. Némi vékonybelet s egy szárazra törölt emberszívet tett a bajor hentés a nagy ezüsttálra. A bolond szív pont olyan, gondolta Listius, mint a bölcs emberé, vagy netalán mégsem?, s hosszúra hagyott, görbe körmeivel a szívburkot piszkálta. Ekkor kiáltozás hangzott egyre közeledve, egy vörös hajú, szeplős jobbágyleányt lökdöstek a terembe a szolgák. Sírt és szitkozódott, bár Listius László a szavát nem értette. Eszternek hívják, mondták Simeonnak, de a pap a szent ostyával babrált, míg a lány gúnyáját le nem tépték a henteslegények. Szemérmét már nem is takargatta, úgy állt ott a vörös vászoncseléd, szeplős az arca is, a melle is, a válla... S az udvarmester ötödször koppantott. Az ötödik fogás pulyka szardellával. íme a recipe. Végy egy serdült pulykát, sózd meg, és készíts néhány vá- jatot húsába. A vájatokba megtisztított szardellákat helyezz. Tégy lábasba vajat, s letakarva párold, amíg meg nem puhul. Zsemlyemorzsát hints rá, citromlével, zsíros tej fölével locsolgassad elkészültéig. A lány karján s lábán vágtak mély sebeket, szardella híjával még élő, apró kecsegéket tuszkoltak a résbe. így jutottak végül el a törzsig, a felvágott hasban egy öles ponty verdesett. S a három szerpap kissé kelletlenül az imát recitálta. A Menny és a Pokol minden hatalmai előtt kedves lányunk, Eszter, add át a testedet a végső enyészetnek, de ne engedd lelkedet a lelkek tengerébe, inkább adjad át a derék, jó pulykának, ki húsával urunknak, Listius Lászlónak evilági testét hivatott táplálni. Imádkozzunk a jó pulykák leikéért, hogy a mi urunk balján kapaiják a földet a mennyei udvaron. És senki többet - se az üdvösség honában, se a kárhozat házában - kétségbe ne vonja, hogy az állatok lelke örök s halhatatlan. Megköszönjük, Eszter, hogy lelkedet átadtad a derék jó pulykának, aki urunk színe előtt nálad nagyobb érdemeket szerzett. Mindörökké, Ámen. A henteslegény egy tenyérnyi vörös húst hozott, mely közepén lyukas volt. Apró halpikkelyek csillogtak a vérben a sebszáj körül és az átmetszett erek 681
