Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 8-9. szám - Nagy Attila Kristóf: A köpcsényi áldozár (próza)
Listi átbotorkált a padsorok romjain, gyalog tért meg a fénytelen kastélyba, fáklyákat gyújtatott, s hét szolgát küldött ki nehéz fegyverzetben a környező falvakba. Hét jobbágyleányt, vagy magányos asszonyt kellett szerezniük. Aztán a szakácsnak szólt és a riadt segédeknek. Az ételáldozathoz recepteket rendelt. Simeont hívatta, s kérdezte, van-e másik szerpap, ki a szertartásban segítője lenne. Simeon nemmel felelt, és Listius úgy döntött, maga szentel pappá három lovászlegényt. Sorba állította őket a trónusszéke előtt. Adjál mindhármuknak, fordult Simeonhoz, egyharmad szentséget, legyenek ők a profán Szentháromság, hat szemükkel lássák, hat fülükkel hallják, hat kezükkel tapintsák, érezzék a korrigált teremtést, amely értem, velem és általam születik ma este. Számaikkal azt is jelképezzék, hogy az Úron ítélkezem, s jelen van a Másik. Simeon elsápadt, mégis bólogatott, s megáldotta a három lovászlegényt, nem is az Úr, hanem minden égben, földben, tengerben, és tűzben tenyésző, hemzsegő légiók nevében. Listius ekkor ékes papíroson átadta hármuknak a liturgikus verset. S mikor így elkészült, s a lányok megérkeztek, leült hosszú tölgyfa asztalához. Egyetlen ezüsttál volt csak az asztalfőn, előtte meg gyertyák, sok fekete gyertya. Az udvarmester lépett ekkor a terembe, kissé fakó látott ember. Botjával koppantott, s ső fogás sültmalac Báthory. íme Forrázzuk le a visító malacot, bontsuk fel hasánál, mossuk ki belsejét, tört magyari borssal kenjük meg belülről, a hátsó lábait terpesszük jól széjjel, és a forgócsontnál egy hüvelyknyi fapecket verjünk rajta által, így majd a lábai terpesztve tartatnak, combszárait viszont egy jó erős zsineggel befelé kötözzük, hogy természetes ívük végleg megmaradjon. Üttessék át testén úgy a nyárs, hogy a száján jöjjön ki csupán a vége, mert ha máshol kilyukadna a sültmalac bőre, zsírja ott elfolyna. Semmiféle más lyuk ne csináltassék rá. Tiszta kendő tétessék hasába, s a malac bevarrassék. Középszerű tűznél csaknem egy óráig emígyen süttessék, s addig bőrös szalonnával kenegessük gyakran. Ezalatt két kövérképű bajor henteslegény előhozott egy lányt, rémült tót cselédet, gömbölyű karjai, tépett ruhájából kibukó mellei sertésszín-rózsásak, csupán arca fehér, szemei dülledtek. Nem tudta, mi vár rá, hogy sötét fátumot tartogat az idő fiatal testének. A nevét suttogta 678 arcú, bár sokat ^ így szólt: El- L a recipe:
