Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 7. szám - Csűrös Miklós: Tüskés Tibor: Kedves professzor úr! - hírek Fülep Lajosról

opuszok megalkotóját láttam. (A »nagy mű« egyébként nem is került soha tető alá műhelyében.) Fülep életművének a Magvető kiadásában megjelent impozáns háromkötetes válogatása, majd a „kritikai kiadás” eddig megjelent részei (MTA Művészettörténeti Csoport; valamennyi kiadványt Tímár Árpád szerkesztette) cáfolják a mű-nélküliség negatív legendáját, és azt a híresztelést is, hogy a hagyaték ne tartalmazna jelentős kiadatlan műveket: közéjük tartozik pl. az Egybegyűjtött írások II. kötetében (Cikkek, tanulmányok 1909- 1916) a Regény a XIX. században című összefoglalás, a San Francescóról és a Daniéról szóló terjedelmes és nagy értékű töredék. És a nagy esszék, sőt a rövidebbek közül is milyen sok élte túl a téma nagyobb apparátussal készült monografikus földolgozásait, vagy jelölte ki mások számára a részletes kifejtés szempontjait! A tanítványok művei csak tetézik a „nagy rendszeralkotó” teljesítményét, mit sem vonnak le írásos életműve önértékéből.

A Kedves Professzor Úr tanulmányainak keletkezése óta a Fülep-filológia értékes új eredményekkel gazdagodott, közülük a Levelezés F. Csanak Dóra szerkesztette eddigi három kötetében a zengővárkonyi és a részben párhuzamos pécsi évekből származó gazdag adattárral és földolgozásával. Az átfedés nem csökkenti, sőt tudománytörténeti távlatba helyezi Tüskés úttörő vállalkozásának jelentőségét. Eltérő műfajának megfelelően más aspektusból is vizsgálhatja a dokumentumokat, mint a szigorúan megjelölt célú tudományos szövegközlés. Egyebek között, igen helyesen, irodalmi szövegekként is elemzi Fülep leveleit, hősökről, cselekményről, szerkezetről beszél a Knerrel folytatott írásos párbeszéddel kapcsolatban, melynek műfaját így határozza meg: „regény - levelekben elbeszélve”. A könyv nemcsak több szakma nyeresége, hanem bizonyára az olvasók tágabb körében is új híveket szerez Fülep Lajosnak.

(Pannónia Könyvek, 1995.)

669