Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 7. szám - Kiss Ferenc: Napló
tolásait, most utólag érezvén sikerét, feltárja. Eszébe se jut, mily képtelenség, hogy a nemzet legnagyobb költőjével van dolga? Dehogynem. Élvezi is, hogy Illyéssel „bánik”... S ebben kifejeződik, önkéntelenül lepleződik le a pedagógusi attitűd elvi fennköltsége mögött rejlő perverzió. A társ és partnerszerep természetessé hazudása. 1972. febr. 20. Az És tv-kritikusa, Hámos György hosszan értekezik a Fejesszövegből csinált tv-filmen. (Rendezője: Szőnyi G. Sándor.) ,JEz idő szerint mai és hazai témák tartalmas, modern, és milliókat érdeklődési körébe vonó feldolgozásának a Fejes E. írói módszere a legmagasabbrendű művészi módszere.” Ennél érdekesebb a cikk befejező része, ahol szerzőnk a fölött tűnődik, hogy régen a házasságszédelgők földbirtokosnak, bárónak adták ki magukat, tehát az „uralkodó osztály” tagjának. „Meg szeretném még élni azt a televíziós filmet, mely egy olyan valódi bűncselekményt dolgoz fel, amelyikben egy szélhámos kisiparos vagy futballista, a lányok kegyének megnyerése érdekében - esztergályosnak vallja magát”. Mi lenne, ha valaki ezt az ábrándot „elméleti igénnyel” végiggondolná? Ebben ugyanis benne van, hogy a munkásság hatalmáról szóló tétel blöff. Persze Hámos mégis ölni tudna, ha valaki az ő általa felfedett igazság jegyében cselekedni merne. Mert nemcsak azt tudja, hogy a hatalom nem munkáshatalom, de azt is, hogy ő mégis védett, kiemelt gyermeke. Annyira az, hogy még a felette való ironizálást is el lehet neki tűrni. Igen: ez a cinizmus. Igen, de lehetne másként? Az „uralkodóosztály” fogalmának, tartalmának szükségképpeni velejárója a szerepcsereszerű fordulat? Az, hogy az esztergályos olyan anyagi és erkölcsi fölény birtokosa legyen, hogy felnézzen rá a mérnök, a futballista, a nőgyógyász, a menő költő? E kérdésekkel szemben csak jobban kiütközik az „uralkodó osztály” cím mögötti csalás. A termelés természete nem engedélyez ilyen hierarchiát. Az külön kérdés, hogy a hierarchiát az állam tudja-e, hajlandó-e egészségesen mozgásban tartani, alakítani, felfrissíteni. Az, hogy ma az ELTE-n kevesebb a munkás- és parasztszármazású hallgató, mint a Horthy-korban, brutálisan mutatja, hogy még a lehetséges áramlást is lefékezik. Ezért kell annál szívósabban szavalni a munkások, parasztok vezető szerepéről. A külpolitikai beruházásokra szánt összeget nyugodtan lehetne vidéki kollégiumok s kitűnő tanerők finanszírozására fordítani. Bőven elég volna kisebb apparátus is a mi önálló külpolitikánk képviseletére. És kevesebb reprezentáció kint s bent. A kutya se tudja mit csinál a mi külképviseletünk. A Pártközpont pl. ha tudni akarja, mit írnak Romániában, Jugoszláviában vagy Angliában Mo.-ról, a m. irodalomról, az intézetet utasítja. Ahol igazi tudomány művelése volna a feladat. Mit csinálnak az attasék? Képviselik a munkás- osztályt. 1972. febr. 26. - Hát megkötötték a román-magyar szerződést. Ceausescu és K. J. beszélt a bukaresti nagygyűlésen. Az előbbi jelezte, hogy a nézetek egybeestek vagy „közel állnak” egymáshoz. Kádár J. a külkereskedelem fejlődését hangsúlyozta, s jelezte, hogy a kulturális kapcsolatokban is tapasztalható előrehaladás. Különben utóbbi inkább a nemzetközi munkásmozgalom kérdései617