Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 7. szám - Páskándi Géza: Diána és a róka (dráma) II. rész
CARNOT Mert forradalmár voltál te is, igaz-é? FOUCHÉ Ó mindenki forradalmár, akinek a Teremtő ígérete túl távolinak tetszik, vagy aki nem hisz a feltámadásban... Én azonban ma már ismét hiszek... Hát azért mentettelek meg, Nicolas. CARNOT (rábámul) Hogy ha egyszer... netán visszajön a régi, a köz- társasági vagy a császári rend, legyek én a te mentőtanúd. Igaz, miniszter úr? FOUCHÉ (bólint) Ördögöd van, Nicolas. Az ember tanúszerző állat... Figyelj, milyen őszinte vagyok... CARNOT Az őszinteség a hazugok legvakmerőbb fegyvere, Fouché. FOUCHÉ Végre, javul a stílusod! Figyelj. Tudtam, hogy neved a lista élére kerülve nagy vihart kavar. És nem is tévedtem. Őfelségével és a parlamenttel fenyegettek, hogy nyakamat szegik! Ám én tudtam, ha nem kerülnél listára, akkor meg azért tekernék ki a nyakamat! Hát inkább listára vettelek, mert előre tudtam: ügyedben kompromisszumot kötök, te pedig száműzetéssel megúszod a dolgot. Ügyedben nagyvonalúan engedek nekik, hogy a többieket valóban kivégezzék... Te voltál a lista szándék és terv szerinti leggyengébb pontja, de aki megmenti a listát és engem is... Hát lásd: becsüllek, ha ezt így most megvallottam neked. CARNOT Legyek hálás a szép száműzetésért. FOUCHÉ Egyszer majd én is hálás lennék tán valakinek. Alig tudom féken tartani a Bourbonok bosszú- szomját... CARNOT Te is uszítottad őket, Fouché! FOUCHÉ Az ember úgy igyekszik hasznossá válni, ahogyan lehet. De visszatérve, igen, egyszer tán még én is hálás lennék, ha megúsznám egy jó kis száműzetéssel valahol... (Csend.) CARNOT De hová menjek, te nagyeszű dögevő... kinek esze mögött ijesztő hadak állnak... Wellingto- nék... FOUCHÉ Hiába állna ott had, hisz a nagy ész, a lángelme mindig magányos. Nincs kivel megosztani a felfedezést. Aki megérti, az irigyli, aki pedig csodálja - az nem érti... Ha nem érezted volna ezt soha, úgy tudósként is csak ostoba maradtál... Miért kellett politikába ártanod magad, hisz nagy tudós voltál, Carnot, miért kellett a közélet mankója vagy az ugródeszka. CARNOT A tudományhoz más hatalmat is akartam! A franciák érdekében! FOUCHÉ Nos akkor most szintén a franciák érdekében - távozz! CARNOT Jól mondta Danton: a cipőm talpán nem vihetem el a hazát... Hová menjek, te áruló, hová?! FOUCHÉ (durván) Ahová akarsz, te hülye! (Kitárja az ajtót.) Kifelé, há- ládatlanja, kifelé! (Megjelenik sietve két porkoláb.) CARNOT (maga elé) Háládatlan... ó, világ... világ... (Elsiet, még mielőtt a porkolábok megragadhatnák, közben Fouché is intett, ne bántsák. Csend. Becsukja az ajtót. Maga elé.) FOUCHÉ No, Ritter, nesze neked vallomás. De én azt nem tudom leírni, csak megcselekedni. Van aki írni, van, aki cselekedni... (Kopogtatnak.) Tessék. (Belép a felhős arcú Bamuelle.) BAMUELLE Figyeltessük ezt a... Carnot-t, uram? FOUCHÉ Te ostoba, tudod, ki ez? Franciaország egyik legnagyobb 573
