Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 5-6. szám - Kiss Ferenc: Napló

Móricz se legyen zászló. Miért ne? És még százan. Zászlók mindig voltak, s mindig kizártak valakit, de más zászlók befogadták, sőt ott bontakozhatott ki igazán. Ettől azok félnek, akik az államilag szervezett álegységen belül tudják csak szerepüket megőrizni, akik nem hiszik, bogy valahogy zászló alatt nagy szükség lehetne rájuk. (Népsz., 1967. szept. 24. Dobozy: Nemcsak Móricz-ügy.) Meg akik csak a politika szolgálólányának nézik a művészetet. Elő kellene keríteni az írószöv.-i vita jegyzőkönyvét.

ÉS, 1967. szept. 30. Thurzó Gábor írt levelet Szabó Magdának 50. születésnapjára. Meghitt levél, a sweici gyorsra utal, képeslapra, s hogy milyen nagy a Szabó M. népszerűsége külföldön.

Persze: mert a közvélemény „másik oldalnak” tekinti. Az erkölcsi érzékenységét a hatalom pozíciójából üzemelteti. Ezért süket és terméketlen. Legszomorúbb, hogy ez a hitelvesztett gárda s Aczél és Szirmai elvtársak, akik szintén jelen voltak, rá vannak utalva egymásra.

A. elvtárs Pándi elvtársra s P. — ” — A.

*

A Népszabadságban (1968. ápr. 14.) Rózsa Gyula: Kritika-e a műkritika címmel a „szociál-szigornak” és a „modernisták” ellenében védelmezi a „centrum” álláspontját. „Hazaküldi” Németh Lajost (?), aki a Kritikában „... modernizmusának megfelelően fokozza le Uitz Bélát Nemes Lamperthtel szemben, s Köthe Kohl Uitz láttán fanyalgott Ernst Barlach ellenében. - De érdekesebb, amit - dühödten - a Művészet-bői idéz:

„Az egyes művelődésügyi, hírközlési alparancsnokokból alakult junta agresszív sznobizmusáról” - beszél.- „A szembeszökő analógiák ellenére sem lesz még egyszer Budán kutyavásár.”

— Igen, erről van szó: a nagyvonalúra stilizált kutyavásártól sokan szenvednek.

*

A Kritika 1968. márc. számában Fekete Sándor cikke a nemzeti vitáról az első tiszta beszéd.

*

„Könyvek Pozsonyból”

Váci többszöri sürgetésére máj. 27-én leadtam a Turcsel + Dobos könyvről szóló cikket. „Könyvek Pozsonyból.” Váci elfogadta. Ezt elmondtam Dobosnak is. Este az „Operá”-ban, s kedden (28) megírtam Turcselnek. - Közbe 30-án expresszen kértek egy másik példányt azzal, hogy az elsőt egy író elvitte Pozsonyba. Gyanús volt, de küldtem.

Hétfőn (jún. 3.) Jovánovits átvette az Új írást, cikkemmel nyomban baja támadt. Ott jártam, azt mondta Csehszlovákiában most minden megjelenhet, azt gyanítja, ezek a pasasok is szigorúbb bírálatot érdemelnek, de ő csak átfutotta a cikkem. Most csak annyit mondhat, hogy ő ellene van a nacionaliz489