Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 5-6. szám - Páskándi Géza: Diána és a róka (dráma) I. rész
polgártársaim! Most már a vörös sipka gőgjét akaijátok? Erre Tére- lel ezt a kiabálós fickót azonnal elvitette... Azt hiszem, kivégezték még aznap... (Csend.) FOUCHÉ (az iratokba nézve) A fríg sipka pedig felkerült a strasbourgi torony tetejébe. Ravasz, kétszínű emberek éltek ott, képmutató egy banda. POITIER De megmentették, fenség, a legfontosabbat: a tornyot, a keresztet! (Apró csend.) FOUCHÉ Értelmezés dolga, Poitier. Ti azt mondjátok: megmentettétek a strasbourgi tornyot, szerintünk azonban, szándékosan megcsúfoltátok Isten házának tornyát és rajta a keresztet! Nem véletlenül röhögött ott annyi ember. Vidám egy lélekrombolás volt, mondhatom. Isten és király ellen összeesküvés! A hit és a templom ellen! POITIER (egészen elveszve) Az Istenre kérem, fenség, ne beszéljen így. Az a derék Schulzer bádogos és én megmentettük a szép strasbourgi tornyot... Megakadályoztuk, hogy az őrült Téterei és társai a földig lerombolják... FOUCHÉ Nincs több időm, Poitier. Majd a bíróság előtt mondod el a többit! (Kinyitja az ajtót.) Vigyétek! (Máris jön két martalóc.) POITIÉR Ez nem igazság, fenség! Fouché tűzmester úr Lyonból, ez nem igazság! Nincs igazság, nincsen! (Ezt már szinte hörögve mondja, miközben kicipelik. Csend.) FOUCHÉ (maga elé révedve) Ritkultok lassan, lyoni fiúk. És hinni fog bennem a király. Bennem és nem a sánta ördögben, nem bizony. (Kicsit sétál.) Egyenlőség, Ész istennője... én voltam vajon, aki hittem mindezekben? Vagy rémületem s a szorongás hitt bennük csupán? (Az ajtó még mindig nyitva, jön lassan Bamuelle.) Jó, hogy jössz. (Hirtelen.) Mondd csak, mi a véleményed az egyenlőségről, Bamuelle? Egyenlők vagyunk-e... mi, emberek? BAMUELLE (mély meggyőződéssel fejét ingatja) Az ki van zárva, fenség. FOUCHÉ És látod... mégis mindig kergetik ezt a délibábot, amit egyenlőségnek hívnak. Azért várták s várják vissza a jakobinusokat, mert ők egyenlőséget hazudtak a népnek. Napóleont is azért engedték be puskalövés nélkül, mert a korzikai hadnagy jobban hasonlított rájuk, mint a Bourbonok... Egyenlőség: nincs nagyobb csalása e világnak. És mégis hisznek az ész egyenlőségében, az észben! Hisznek... Te — hiszel? BAMUELLE (tétován fejére mutat) Ebben? (Kicsit megvonja vállát.) FOUCHÉ (felnevet) mert abban hiába hiszel! No, pakoljuk el az iratokat mára és nézzünk egy névsor után... mert sok-sok név kell nekünk nemsokára, Bamuelle. (Sötét) 2. kép Charlotte párizsi házában. Előtérben teremszerű helyiség, egymásba nyíló szobák. A színen minden átjárható. Jobbról Voravito siet be, balról pedig Arrogolain. VORAVITO A palotaőrt is le merte tartóztatni, pedig az Talleyrand embere! Talleyrand és Fouché: micsoda koalíció. Kíváncsi vagyok a 413
