Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 5-6. szám - Páskándi Géza: Diána és a róka (dráma) I. rész

niszter lehess. Piszkálod Welling- tont, hogy külön is tárgyalhass vé­le? Ez az én birodalmam, Fouché! Majd én elmondom neki... az én szavaimmal, az én nyelvemen... FOUCHÉ Azon a nyelven, amely ar­ra való, hogy elleplezd véle gondo­lataidat és a franciák gondolatait? A gondolatainkat?! TALLEYRAND Nem a gondolatain­kat Fouché, csupán a hátsó gondo­latainkat, mert azokat, amelyek elöl vannak, szépen ki kell fejez­nünk valahányszor. (Kis szünet.) Megsértetted szövetségesünket! Ne avatkozz a külpolitikába, Fouché! Szokj le arról, hogy ha bizonyos kö­rök hazaárulónak kiabálnak, akkor hazafíságodat te újabb baklövések­kel bizonyítsad! A király máris ha­ragszik... Én idejében szóltam... FOUCHÉ (sápadt) Meg fogom lelni a módját, hogy... TALLEYRAND Hogy csakis azt csi­náld, amit kérünk tőled, s akkor rendben lesz a léted. Csak ez illik hozzád. Mindig is csodáltam zsenialitásodat, Fouché. A túlélés lángelméje voltál, hát maradj is az... (Kis csend.) FOUCHÉ A zseni te vagy, Talley­rand. Én egészen más vagyok. TALLEYRAND Mi vagy, Fouché (már-már tűnődve), mi vagy? FOUCHÉ A kikerülhetetlen, Talley­rand. (Kis csend.) A sine qua non vagyok... léted s létetek elengedhe­tetlen, meg nem kerülhető örök fel­tétele. Az a törvény, hogy csak en­gem érintve juthassatok célba... Az vagyok, Talleyrand. (Csend.) TALLEYRAND Könnyen meglehet. Ám nyilatkozatod akkor is ostoba­ság! Nem bukhatsz le, Fouché! Va­lóban szükség van reád! FOUCHÉ Meddig, Talleyrand? TALLEYRAND Szükség van reád! FOUCHÉ Azt kérdeztem, meddig? TALLEYRAND És rám, vajon reám meddig lesz szüksége a királynak? Kérdezd meg tőle... Míg én vagyok - te is lehetsz! De akkor jól vigyázz! Wellingtonéknak mindaddig ma­radniuk kell, amíg kósza bonapar- tisták lappanganak... FOUCHÉ A fanciák torkig vannak a duhaj katonákkal, akik ráadásul idegenek is. Szabadok akarnak len­ni, igazából, és ez nem érinti a ki­rály iránti hűségüket... TALLEYRAND Van, amikor a füg­getlenkedés királyellenes, Fouché, mégha királyhűség színezete volna is. Pláne, ha tüntetésekhez vezet... FOUCHÉ Tüntetés? Három nap múlva nem emlékszik rá senki. Nem elfeledték a forradalmat is? Ez a történelem Talleyrand: ese­mény eseményt feledtet, hogy az­tán egy legújabb esemény mégis a régit juttassa eszünkbe. TALLEYRAND Nagyon bölcs! Re­mélem fóljegyzed vallomásaidban... Majd olvasni ideadhatod... (Kis szünet.) FOUCHÉ Ezért jöttél? TALLEYRAND Úgy érted, a Wel- lington-ügyben? No nemcsak! (Ap­ró szünet.) Erre volt dolgom, gon­doltam, benézek s megbeszélem vé­led azt a listát. FOUCHÉ Miféle listát? TALLEYRAND Amit Őfelsége kért. FOUCHÉ Semmiféle listáról nem tudok! TALLEYRAND Ő úgy emlékszik, hogy ígértél néki néhány főbű­nöst... Még hivatalba lépésed előtt ígérted... (Kis csend.) FOUCHÉ Hiszen eddig nem ezt csi­náltam, lista nélkül is! 406

Next

/
Thumbnails
Contents