Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 5-6. szám - Páskándi Géza: Diána és a róka (dráma) I. rész
bennünket piszkos szavakkal illet? Nem volna ahhoz elég száz és ezer Fouché! (Rámosolyog.) CASTELANE De legalább igyekezzék! FOUCHÉ Azt megígérhetem. (Lassan kinyitja neki az ajtót.) CASTELANE És a naplómba még ma este beírom. Olyan volt ez mintegy tűzkeresztség. Először a csőcselék, az utca száján, először életemben! FOUCHÉ Nehogy naplót vezessen, fenség. CASTELANE (meghökken a hangtól) De hát... maga is írja a... FOUCHÉ Azt mondtam: fenséged ne vezessen. Én majd az enyémben mindent megírok. Fenséged még ifjú és tapasztalatlan. Én viszont tapasztalt vagyok. Isten áldja! (Kiengedi, a grófnő zavarodottan siet el. Fouché egyedül.) Méghogy napló. Már csak ez hiányzott... De az én vallomásaimat csak hadd híresztel- jék! Minél többen beszélik, annál jobb nekem... A király gyónást vár, akárcsak az egyház... A régi forradalmár társak és a császár hívei pedig nagy-nagy leleplezéseket a Bourbonokról, s a királypártiakról... De hát ki tudna kielégíteni annyi igényt e földön? Hát jócskán halogassuk, de ők higgyék azt, hogy szorgosan írom, és számukra ez kincs lesz... addig ők is óvnak, míg mindenféle irataim vannak, amikre még szükségük lehet... Mert a mások szükségleténél nincs jobb testőrség, hölgyek és urak! (Kopogtatás.) Gyere! BAMUELLE (belép) Felség, megérkezett Périgord hercege! TALLEYRAND (máris félretolva a hadnagyot) És beneventói herceg, ezt kifelejtetted, fiam. BAMUELLE (riadtan) És beneventói herceg! A miniszterelnök úr... TALLEYRAND (barátságosan rámosolyog) Elmehetsz, fiam. (Az meghajol, kisiet.) Nem tetszett a nyilatkozatod, Fouché. (Egyből komor lett az arca.) Ne nyilatkozgass! Örvendj! FOUCHÉ Örvendjek! Minek? TALLEYRAND A túlélésnek, Fouché! (Kis szünet.) FOUCHÉ Nem vagyok egyedül az örömben. Apropos! Miféle nyilatkozatról beszélsz? TALLEYRAND Tudom, hogy most legkifizetődőbb hazafinak lenni. Néked különösképp. De az utca népe veszélyes jószág, néked magyarázzam? FOUCHÉ Miféle nyilatkozatról beszélsz, miniszterelnök úr? TALLEYRAND A Wellington-kato- nák megregulázását kérni, illik-e? Bármennyi botrány volna a szajhák és a csőcselék körében... Mégiscsak megszabadítóink... és vendégeink. Őfelsége is így véli. Ebből diplomáciai bonyodalom lehet, Wel- lingtonnal nem akarunk ujjat húzni, Fouché. FOUCHÉ Wellingtonnal rég ismerjük egymást: nem fogja szavaimat félreérteni. Én személyesen magyarázom meg néki. TALLEYRAND Mit? Hogy a franciák jó része a pokolba kívánja az itt maradt szövetséges csapatokat? Vagy talán így akarsz Wellingtonnal találkozni? Nem, Fouché, nem lesz mód arra, hogy Te találkozz véle! (Kis csend.) FOUCHÉ Nem bíztok bennem, Talleyrand? TALLEYRAND Tudom, mindent megtettél volna, hogy külügymi405
