Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 4. szám - Belépő: Botos M. László: F. és a világnézet; Három monológ; Edina unatkozik; A halálszem (kisprózák)
- A jogászoknál nem tudom. A Szerzői Jogvédő Hivatalnál vagyok állásban, mint tudjuk - mondja, és a szemével mosolyog... Olyan sunyi mosoly ez. Ezt nem tudom kiverni a fejemből... Pedig már ismerem Leót. Nem rosszabb, mint a többi.- Hát azok nem jogászok? A szerzőijogvédők?- ...Kismértékben... Nem szereted ajogászokat? - Néz-néz. Már-már gúnyosan. Ez valami védekezésféle lehet. Úgy látszik, támadom.- De... Olyan bájosak...- Bájosnak találod őket?- Ha olyanok, mint te... ...Ő is érzi, hogy valami nem stimmel...- Ezt bóknak vegyem?- ...Vedd... - mondom. Töltsük kellemesen az időt, ha már így hozta a sors.- ...Nagyon unatkozol? - kérdi hirtelen.- Nem egyáltalán.... Csak egy kicsit... - Próbálok hozzásimulni. Őszinte kérdésre őszinte választ... ezt az iskolában tanították nekem.- És ez csak az én személyemnek szól?- Nem... Nem hiszem...- ...Hát ez nem hangzik valami... biztatóan - mondja, és elhúzódik. Csak finoman, szinte észrevehetetlenül, ahogy egy jogászhoz illik.- El is mehetek - mondja... Tárgyilagos. De ez végre nem az a megfoghatatlan sunyi-elegancia.- Leó... ...Bassz meg... ...Bassz meg... Leó csak néz... Nem szól semmit... magához húz...- Ne így .......Csináld... Üss meg.......Pofozz meg... L eó megint csak néz. Aztán pofon ver. Pofon... Röpköd a fejem... Pofon... Többször... Aztán jól megszorít és belém jön. De nem volt az igazi... Az ügyes Leó persze megoldotta ezt is... Megütött, rendesen, még csak azt se mondta, „ha csak ez kell”. Egy pillanatig tartottam ettől - csak egy pillanatig... Az egész dolog csak egy pillanat volt... Leó tapintatos. Semmi gúny, semmi irónia, gyengéden simogatja a hajamat, és mintha a nézését is letompítaná a kedvemért. De Leó akkor is jogász. Egy igazi férfi elrabolna, megkötözne és elvinne ebből a magányos, hazug világból... Akinek én kellek, én mindenestül. A férfiak persze tojnak az ideáinkra. Főtt ételt akarnak és napi fél gramm szerelmet. (De velősét.) És általában szeretnek hosszú hajat simogatni. Épp eléggé ismerem őket. ...Basszatok meg. 320
