Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 4. szám - Belépő: Botos M. László: F. és a világnézet; Három monológ; Edina unatkozik; A halálszem (kisprózák)
Többen is utánalopakodtunk (vigyorgó kamaszok). Nekem úgy rémlett, F. a lépcsőfordulóban hátra is nézett. De nem vett rólunk tudomást. Lebaktatott és benyitott a tanáriba. Nem mondhatnám, hogy beszédének katarktikus hatása lett volna. Talán ezért volt meghökkentő. Hallottunk már színpadias előadást eleget. Érdekes módon éppen az eset kapcsán vette kezdetét F. meghurcolása. Évek óta nyílt titok volt, hogy „F. időnként alkoholos befolyásoltság alatt tartózkodik az iskolaépületben”. (így.) De azelőtt senkinek sem jutott eszébe fennakadni rajta. „Nyílt titok”, mint az igazgatónő kényszerneurózisa (ha ideges volt, vadul keresgélni kezdett a teremben, „nehogy megint itt hagyjak valamit” - mondogatta zavartan -, én persze tudtam, azt keresi, hol rontotta el az életét). „Nyílt titok” volt köztiszteletnek örvendő testnevelőnk krónikus pofozási ingere is (mely kizárólag kiskorúakon nyert beteljesülést). Mint utólag megtudtuk, a tanáriban rövid párbeszéd zajlott az igazgatónő és a békésen üldögélő F. között:- Hogyhogy már itt vagy?- Nincs mit mondanom a gyerekeknek. Elmondtam amit tudtam... Az irodában kávézgató pedagógusok nem sokat késtek a szakvéleménnyel: „...Cinikus...” „...F. nem alkalmas fiatalok nevelésére...” „...F. nem tudja a szakmáját...” Mindez természetesen később derült ki, amikor már kirajzolódott az F.- ellenes háború térképe. („... észrevették, hogy meg lehet baszarintani az öreget” - így fogalmazta akkori padtársam, a Varangy. Én pedig - emlékszem azt feleltem: — „A faszom tudja”...) Ahelyzet hamarosan odáig fajult, hogy tanáraink vizsgálóbizottságot alakítottak, és minket is kikérdeztek:- „...Hány percet tartott meg F. a 45-ből?- ...Utalt-e valami arra, hogy F. ivott?- Nem jobban, mint máskor” — vihogott egyikünk.- ..Hányszor fordult elő havonta, hogy nem adta le az anyagot?- Körülbelül két és félszer” - számolta a Szemüveg, újdonsült (és átmeneti jellegű) fontossága tudatában... ...Azért többé kevésbé kiálltunk F. mellett. (Már amennyire szokás.) 1986. december 7-én egy alacsony, pislogó emberke jelent meg a katedránál. F. állást változtatott. Nem díjazták élete talán legnagyobb előadói teljesítményét. Pedig mi kitűnően szórakoztunk. 318
