Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 12. szám - Páskándi Géza: Világmegoldás vagy Eretneky Samu a filozófus szolgája (abszurd)

akik nem szavaztak?! Kergessük el Kunubundust, nincs mit keres­nie itt! KUNUBUNDUS: Jaj, jaj még hogy nekem nincs mit keresnem, mi­kor Stafirosit én stafíroztam, mi­kor Dumut én dumáltam, amikor Fedor tyúkszeméről én emeltem le a páncélvonatban szállított mil­liókat, és amikor első unokatest­vére vagyok mindenkinek ezen kis hazában. ERETNEKY: Utánanézek én a dol­goknak. (El.) 3. (Vázlat.) Teremben mindenki áll. Megérkezik Eretneky. ERETNEKY: Kergessen el mindenki mindenkit. FEDOR: Nosza. (Rohan Unoknak, a két nő azonban útját állja, tépi, Fedor visít.) UNOK: (kiállt) Talán fordítva. (Neki­rohan leszegett fejjel Kunubun- dusnak.) ERETNEKY: Dumu és Fedor cselhez folyamodtak. Hogy ők elvesztik Mátyisországot, de Pityivárt so­ha. Pityivár a főváros. Pityivár lesz Bolsoj Blic rezervátuma és abból fog megélni, hogy mutogat­ják, de egyben tévedtek. Voltam a bolygókon, és ott valóban a töké­letes franciák, németek, oroszok, angolok, magyarok, spanyolok él­nek. Az igazi erős nemzetek. Ezeknek a nemzeteknek ott fönn nem érdekük, hogy itt rezervá­tumlakóként mutogassák őket, mert akkor kihez viszonyítva erő­sek és tökéletesek. A bolygókon élő erős nemzeteknek érdekük, hogy a földön élő kisebb édestest- véreik is olyanok legyenek, akik­ért nem kell szégyenkezni. Kunu- bundus egyébként már réges ré­gen nem tagja sem a sajtó taná­csának, sem a Bolygóközi bizott­ságnak - űzött angyal, űzzük hát tovább. (Valamennyien rohannak feléje.) KUNUBUNDUS: Ezt érdemeltem. Sebaj, leszek én még nehézbom­bázó megint. ERETNEKY: Az lehet, de előbb elé­getjük a sportpillangó szárnya­kat. (Elővesz egy gyufát, meggyújtja a szárnyat. Fény. Zaj. Vége.) (Jön be oldalról Kunguru.) KUNGURU: Hölgyeim és uraim, szí­vesen meginvitálom önöket orszá­gunkba a háromhetes böjtre, amelyet legalább féléves lakoma követ.- Vége ­1995. május

Next

/
Thumbnails
Contents