Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 12. szám - Beke György: Nyelvi szabadságháború (esszé)

Mit mutat ez a lustra az egyes nemzetrészek nyelvi, oktatási és művelődési állapotáról?

Erdély magyar iskolaügye - Trianon óta - talán 1947 táján állt a legjobban. A Magyar Népi Szövetség - sok történelmi hibája és vétke mellett - tiszteletet parancsoló sikereket ért el az anyanyelvű oktatás kiépítésében, népfőiskolák létesítésében, a közművelődés fellendítésében. A történelmi és nemzetközi körülmények szerencsétlen alakulása folytán (a hidegháború kiéleződése, a szovjet gyarmatosítás teljes mértékű kibontakozása) a magyarság erdélyi nemzeti anyaszervezete nem tudta megvédelmezni a megsemmisüléstől a magyar gazdasági és társadalmi egyesületeket, a magyar szövetkezeti hálózatot, noha ennek érdekében a MNSZ vezetősége, Kurkó Gyárfás országos elnök még „kenyéradó gazdája”, a Román Kommunista Párt ellen is fellázadt. Következménye: 16 évi börtön, ahonnan bomlott elmével szabadult. Nem tudta elfogadtatni a MNSZ a legkiválóbb jogászok által kidolgozott nemzetiségi törvénytervezete; az 1946-ban megválasztott román parlament napirendjére sem tűzte. Mindezek ellenére, a Magyar Népi Szövetség 1947 novemberében tartott harmadik, temesvári kongresszusán a jelentés joggal sorolhatta fel az oktatás kedvező helyzetét.

„A tavalyi naggyűlési jelentésünkben szereplő 1680 magyar népiskolával és 127 magyar középiskolával szemben, ma 1790 népiskolánk és 46 új magyar középiskolánk született. Népiskoláink közül állami 1036, felekezeti 754.

Igen nagy jelentőségű, hogy Bákó megyében rövidesen négy állami elemi iskola nyílik ama magyarság számára, mely nem jutott méghozzá ahhoz, hogy anyanyelvén tanuljon meg írni és olvasni. Igazi demokratikus rendszerünk biztosította tényleges egyenjogúságának bizonyítéka ez.

Középiskoláink megoszlása a következő: egységes gimnázium: állami 47, felekezeti 2, összesen 49, gimnázium: állami 21, felekezeti 23, összesen 44, főgimnázium: állami 10, felekezeti 28, összesen 38, kereskedelmi líceum: állami 9, felekezeti 5, összesen 14, ipari líceum: állami 10, felekezeti 3, összesen 13, tanítóképző: állami 7, felekezeti 8, összesen 15,

A 173 középiskola közül tehát állami 104, felekezeti 69.

Fokozódó gondot fordítunk ipari középiskoláinkra. A szatmári és nagyváradi ipari líceumot tagozatból önálló iskolává léptettük elő. A magyar tankerületben az ipari líceumok számára felügyelőséget szerveztünk, és országos gyűjtés segítségével megfelelő felszerelést biztosítunk a székelyudvarhelyi anyag- és gépipari középiskola számára... E tekintetben a fejlődésre jellemző, hogy egy év alatt ipari szakoktatásunk Kolozsvárt építészeti, Brassóban textil tagozattal bővült, s az idén Csíksomlyón, Marosvásárhelyen, Szatmáron és Zilahon új ipari leánylíceumok nyíltak meg. Csíkszeredán új faipari szakiskola létesült, Székelyudvarhelyen pedig új főiskola nyitotta meg kapuit: a háztartási tanárokat nevelői női főiskola. Ezzel ráléptünk arra az útra, amely a régi, egyoldalú elméleti iskoláztatásból népünk szociális felemelkedését szolgáló szakmai iskoláztatás felé vezet.

Aránylag a legnagyobb mértékű a fejlődés ipari tanoncoktatásunk terén. Tavalyi jelentésünkben mindössze hat engedélyezett magyar iparos tanoncis1062