Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 1. szám - Bella István: Cigány meggyfamadonna (versciklus); Dal; Kardok, kaszák; Paralellák; Palatábla; Fény fut át; Emberpár; A hiány hét napja; Itt az eső; Maria Pawlikowska-Jasnorzewska szomorú éneke a szerelemről; Tájzene; Nézz utánam!; Örök perben Cigány meggyfamadonna; Búcsúszó

Vagy világelőtti palatábla, az első vagy, s az isten firkálta tele csillaggal a hasad, a hátad, mikor világtanulni járt önmagába, még az idők kezdete előtt, ő rajzolt tele kék lánggal: írt rád hold-betűt, nap-ó-t, üstökö-s-t, és hasadra zsinórírással hullámos tengert, hogy egyszer, egy valaki ember, olvassa el és betűzze le!

Vagy nem is égbolt? Külvárosi házfal?

Szerelmes kamaszok üzenete kél versenyre csillaggal, napvilággal, s hirdeti szemérmetes lánggal:

„Naphold és holdnap” „Csillag és násfa” azt mondja mindegyik szívek szíve: „Szeretem!” „Szeret-e?” „Szeret-e?”

Mert oly vékony a bőröd, hogy a születésedig látni, áttetszik rajtad az ég, szeretem olvasni ereid hieroglifáit: az ó-egyiptomi macskák kékjeidben megőrzött üzenetét.

4