Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 1. szám - Bella István: Cigány meggyfamadonna (versciklus); Dal; Kardok, kaszák; Paralellák; Palatábla; Fény fut át; Emberpár; A hiány hét napja; Itt az eső; Maria Pawlikowska-Jasnorzewska szomorú éneke a szerelemről; Tájzene; Nézz utánam!; Örök perben Cigány meggyfamadonna; Búcsúszó

Fény fut át

Mióta szeretlek ég az ég, és föld a föld, és fű a fű.

Mióta szeretlek csak az ég bennem, mi benned gyönyörű.

Mióta szeretlek Te vagyok. Arcod arcom. Kezed kezem. Magamra mint feltámadott mozdulatra emlékezem

mozgásodban: be ismerős!

Ki is? Testvér? Barát? Rokon? ...Ahogy nyarakban hull az ősz, fény fut át a hulló havon.

Emberpár

Hasadon szánkózni de jó volt, mikor domb voltál, én meg gyermek, szemeidből fekete hó hullt, éji pilleraj kerengett.

Most újra hasadon szánkózom, siklok számmal. Elédenedtetsz, míg meg nem kondulnak az ódon tornyokban az emberi vermek.

s kiűzetünk egymásból újra; a lángpallosú angyal ujja kitilt belőlünk. (Tréfa! Tréfa!)

s mi lógó karral, fej-lesunyva megyünk első bűnösként, bújva egymás mellett: Adám és Éva.

5