Életünk, 1995 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 11. szám - Gömöri György: Békássy Ferenc levelei Noel Olivierhez

lója, aki később híres is lett az utóbb írt gyerekverseiről.16 Amikor a naplót írta, 21 éves lehetett; úgy a kézirat közepetáján férjhezment. Nem tudom, vonzana-e téged - egyfajta „biedermeier” személyiségről van szó; minden áldott nap leírja, hogy hímzett, játszott a „clavecin”-en, rajzolt, mennyit mire költött („dépense”-ot ír, mert a kézirat franciául van), mivel ezek a dolgok jobban foglalkoztatják bármi másnál. Tulajdonképpen a saját ízlése a főtéma, hogy mindenben mit szeret. Aztán, teljesen váratlanul, minden rászakad; az anyja ugyanakkor hal meg, amikor ő beleszeret valakibe; más bonyodalom is van - egy „családi” ügy stb. - és egy csomó ellentmondásos érzelem. Remekül tudja kezelni őket, nemcsak, mert leleményes, hanem mert számára minden annyira valóságos az adott pillanatban. Néha irigylem azokat, akik úgy vannak megalkotva, hogy nem kell gondolkozniuk, vagy legalább is nem túl mélyen. A mélyen-gondolkodás kellemetlen szokás, rossz lesz tőle az ember modora.

A te Békássy F(erenc)ed

Jegyzetek

1 Mivel nem ismerjük Noel Olivier teljes levelezését, nehéz megmondani melyik „Dorothyról” van it szó; a Í3edales iskolára tett célzásból úgy véljük, hogy Dorothea Dalyrymple-röl, aki 1910-15 között volt az iskola növendéke.

2 Az egyetlen Bedales-növcndék, aki „llugo” (1906-tól) Hugo Trzebicky, nevéről ítélve lengyel származású; további pályafutásáról semmit sem tudunk.

3 Sylvia Mundy (később Mrs. Trubshawe), Bedales-nö- vendék, aki 1911—12-ben zenét tanult Drezdában.

4 „May Weck” - bár júniusban szokott lenni, a cambrid- gci vizsgaidőszakot és az utána szokásos bálokat jelenti.

5 Justin Brooke (1885-1963) az Emmanuel College tagja, A Marlowe Dramatic Society alapítója, Kupert- nek csak névrokona. Korábban szintén a Bedalcs növendéke.

6 Francis Cornford (1874-1943) klasszika-filológus Cambridgeben, aki feleségül vette Frances Darwint (1886-1960). Utóbbi Frances Cornford néven több verseskötetet adott ki.

7 Gerard Showe, közgazdász, a King’s College tanára 1926-tól. Giles Lytton Strachey, (1880-1932) életrajzíró, esszéista. A cambridgei Trinity College tagja, majd az „Apostolok” titkos társaságának oszlopa. IjCghíresebb könyvét, az Eminent Victorians-1 1918- ban írta.

8 John Maynard Keynes (1882-1946) közgazdász, a King’s College tanára, később Bursar-je, az első világháború után a kor egyik legnagyobb hatású közgazdásza. Békássyt, aki ugyancsak a King’s College tagja volt, hamarosan pártfogásába vette és meg is látogatta Magyarországon.

9 Henry Norton, matematikus, a Trinity College tagja. Szintén „Apostol”. Lytton: lásd a 7. jegyzetet.

10 Francis Kennard („Frank”) Bliss, klasszika-filológiát tanult a King’s Collegeban. 1916-ban hősi halált halt a nyugati fronton.

1.1 Békássy itt alighanem arra utal,hogy Tisza Istvánnak 1910-ben, a Nemzeti Munkapárttal sikerült újra kormányra jutnia és hogy a demokratikus politikai kibontakozás lehetőségei ennek megfelelően beszűkültek.

12 Itt Ludwig Wittgensteinről (1889-1951), korunk egyik legnagyobb hatású filozófusáról van szó. Wittgenstein eleinte a manchesteri egyetemen kezdett acronauti- kát tanulni, de miután elolvasta Bertrand Russel1 The Principles of Mathematics c. művét, áttért a filozófiára. Főműve a Tractatus Logico-Philosophicus (1921). Russell ajánlatára bevették az „Apostolok” társaságába.

13 Bertrand Russell (1872-1970) cambridgei filozófus és politikai személyiség, irodalmi Nobel-díjas. George Edward Moore (1873-1958) filozófus, a Principa Ethica (1903) szerzője.

14 Rupert Brooke (1887-1915) angol költő. Rugby ban és a cambridgei King’s College-ban tanult, Noel Oliviert 1908 óta ismerte. Levelezése Noel Olivier-val megjelent 1991-ben.

15 Itt Istvánról és Éváról van szó; Klára csak 1913-14- ben tanult a Bedalesbcn, János pedig Ferenccel egy évben iratkozott be és ekkor már végzett.

16 Bezerédi Amália (1804-1837), aki Flóri nevű kislányának meséket és verseket írt, ezeket Flóri könyve címen 1836-ban kiadta és ezzel „a magyar gyermekirodalom úttörőjévé vált” (Magyar Irodalmi lexikon, I. 1963, 161). Békássy által említett naplója kiadatlan.

1033