Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)

tek át, noha maga a görög nyelv formájában és szerkezetében261 a magyartól teljesen eltér.262 Azonban csak azért, mert a magyar nyelvben vannak görög, finn, türk, mongol és indiai szavak, nincs kellő alapja annak, hogy a magyarok e népektől származnának.263 Azok az urak, akik ezt állítják - jegyzi meg Dankovszky Gergely -, sem finnül, sem mongolul nem tudnak!264 Prof. dr. Szabó József is „kutatta” a magyar-szanszkrit szóegyezéseket, jóllehet a szanszkrit szövegeket csak német fordításban tudta elolvasni. Hammer József és Mednyánszky Lajos a könyv megjelenése előtt megerősítette Dankovszkyt a závár-szavárd azonosítás helyességét illetően.265

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előtt indult el kutató dijára a Kaukázusba Ogyallai Besse János (1765-1838),266 a Don vidékére Jerney János (1800-1855),267 és 1843/45-ben az Urál és az Ob folyó vidékére Reguly Antal (1819-1858).268 Reguly kutató dijának pártolására 1844-ben Kállay Ferenc megjelentetett egy könyvet „Finn-magyar nyelv” címen.269 E nagyfontosságd kutatások eredményeit azonban tárgyilagosan már nem sikerült kiértékelni, mert a vérbe fojtott magyar szabadságharc után a bécsi udvar mind a magyar nyelv, mind a magyar történelem ellen fordult azzal a céllal, hogy kiölje a magyarokból a nemzeti öntudatot, a nemzeti büszkeséget, az önbecsülést és a nemes büszkeséget mültjuk iránt. Sajátságos, hogy éppen Hunfalvy Pál (1810-1891),270 aki az 1849-es debreceni parlament egyik jegyzője volt s akinek testvére, János börtönt is szenvedett, 1850-ben hirtelen amnesztiát kap s ezt követően azonnal „felvilágosult kozmopolitaként” lép színre. Hunfalvy Pál hamarosan a magyar tudományos élet zsarnoka lett,271 az Akadémia mindenható titkára.272 A nagy „világfit” még a sötét Bach-korszak közvéleménye is elítélte, és csak az elmült félévszázad tudományos hangadói bizonygatják rendíthetetlenül, hogy Hunfalvy Pál „az üj idők beköszöntését sejtette”,273 akinek „színreléptével kerülnek helyes vágányra a finnugor tanulmányok”,274 s aki elévülhetetlen érdemeket szerzett. Holott a kiválóan képzett tudós Hunfalvy Pál már tíz hónappal a világosi fegyverletétel után (!), 1850 nyarán üj lapot alapít Új Magyar Müzeum címmel. Ennek első számában, 1850. október 1-jén, kozmopolitának vallja magát, aki megveti a nemzeti hagyományokat!275 Hogyan tehette ezt, ha nem vált időközben a zsarnoki hatalom emberévé? Miért mennydörögte szakadatlan, hogy „maga a hun-skythaság nem egyéb, mint históriai hóbort szüleménye”?276 Miért adott tág teret a finn rokonság képviselőinek s szinte

címmel jelent meg. Magyar életrajzi lexikon. FÓ8zerk. Kenyeres Ágnes. Bp., 1967. L 202.

267 Nyelvész, az akadémia tagja. 1844- ben kelt útra az őshaza felkutatására. Járt Besszarábiában, a Krímben, az Azovi-ten- ger vidékén és a Don mentén. Vő. Magyar életrajzi lexikon. I. Bp., 1967. 813. Jerney János kutatásainak eredményeiről részletesen szólunk tanulmányunk második részében.

268 1843-tól az akadémia tagja. 1848-tól az egyetemi könyvtár őre. Magyar életrajzi lexikon. II. Bp., 1969. 494.

269 Domokos Péter: „Kell lenni valahol egy őshazának”. In: Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Bp., 1991. 148.

270 Hunfalvy Pál bölcseleti doktor, királyi tanácsos, a magyar főrendiház tagja, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja, a Kisfaludy-társaság rendes tagja. 1827/29-ig a magyar nyelvben teljesen idegen volt! A magyar nyelvet 1829-re sajátította el. 1848-ban képviselő, Kossuth- ellene8. A menekülő kormányt elhagyva már 1850 nyarán Pestre jött. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IV. Bp., 1896. 1415-1428.

271 H. Labore Júlia, Adalék Reguly fogadtatásához az abszolutizmus kori sajtóban. (Új Magyar Múzeum). Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. Bp., 1991. 396.

272 Uo. és Magyar életrajzi lexikon. I. Bp., 1967. 758.

273 Pusztay János: Az „ugor-török háború’ után. Bp., 1977. 158-159.

274 Gulya János: Az etnolingvisztika magyar „előfutárai”. In: Tanulmányok a magyar és finnugor nyelvtudomány történetéből (1850-1920). Bp., 1970. 134.

275 Fiók Károly. Őstörténet és kritika. Századok 29. (1895) 819.

276 Uo. 820.

277 Toldy Ferencz: A magyarok mívelt- ségi állapotai a kereszténység felvétele előtt. Új Magyar Múzeum I. (1850) és Szontagh Gusztáv: A magyarok eredete. Új Magyar Múzeum II. (1850).

278 Thúry József. A magyarok eredete, őshazája és vándorlásai. Századok 30. (1896) 685.

279 Budenz József, bölcselettudpr, királyi tanácsos, egyetemi rendes tanár, a magyar tudományos akadémia tagja. 1856- ban, 20 évesen Nagy Lajostól kezd (!) magyarul tanulni. Hunfalvy Pál 1858-ban hívja Magyarországra. Ekkorra folyékonyan beszél magyarul. 1868-ban egyetemi magántanár. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. Bp., 1891. 1396-1399.

280 Magyar életrajzi lexikon. I. Bp., 1967. 275.

281 Hunfoldi Lehel, Etimológiánk áprilisi hajtásai. Ethnographia 6. (1895) 155.

282 Különösen Mátyás Flórián említendő (1818-1904), nyelvész és történeti forrás-kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VIII. Bp., 1902. 881—882. Nagyon jellemző, hogy a Kenyeres Ágnes által szerkesztett Magyar életrajzi lexikonban ez áll: „Autodidakta módon (!) szerezte meg széleskörű nyelvi és történeti ismereteit”. II. Bp., 1969. 172.

740