Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)
a mai magyarokéval! Ez alkalmat ad annak a megvizsgálására, hogy vajon a magyarok nem állanak-é rokonságban a vogulokkal?141 Fischer nem tétovázik, mert így folytatja: feltételezzük tehát, hogy a régi jugorok a mai magyarok ősei!142 Megemlíti ugyan, hogy - egyes magyar írók szerint - a hungarn szó a hun és avar nevekből ered, „ezzel azonban itt nem kívánok közelebbről foglalkozni” - írja143. Most már igazán nincs sok tennivaló hátra. Igaz ugyan, hogy feltételezésekből indult ki, de ezt tényként is kezelhetjük. „Ha tehát a jugorok és a vogulok egy nép és ha a jugorok a mai magyarok ősei, akkor ebből elvitathatatlanul (!) következik, hogy a régi vogulok és a mai magyarok megegyeznek, vagyis ugyanazok!144 Bizonyítási eljárása abból áll, hogy 13 (!) szót összehasonlít a vogullal, vóttal, cseremisszel, osztyákkal és a finnel. Magyar nyelvtudását érzékelhetően mutatja, hogy az egy nála „edgj”, a négy nála „negji”, a nyolc nála „njolz”. Majd ezt írja: mivel itt csak a magyaroknak a vogulokkal való rokonságát akartam kimutatni, itt ennyiben hagyom, de különösen azért is, mert ezt az anyagot már egy másik munkámban részletesebben tárgyaltam.145 Erezvén azonban a 13 szó elégtelenségét, további 15 + 9 + 19 + 7+16 + 12 szó egybevetését mutatja be146 táblázatokon. Majd így összegez: mindebből immár kiviláglik, hogy a csúd, a tatár és az osztyák nyelvek a magyarral azonosak! Nem helyes az a vélemény, hogy ez az azonosság csak a fenti táblázatokra teljed ki. Nem. Kiteljed ez az egész nyelvre! Mindamellett szívesen elismerem, hogy az etimológia önmagában nem elegendő arra, hogy a nyelvek rokonságát kimutassuk, ha azonban ezt támogatja a földrajz (!), az ókori és a középkori történelem (!), valamint a népek közös erkölcsei és szokásai (!), akkor - véleményem szerint - megalapozottan következtethetünk a rokonságra.147 Annak ellenére, hogy őstörténeti kérdéseket még a korszerű összehasonlító nyelvészet segítségével sem lehet megoldani, legfeljebb némiképpen eligazodni köztük, csaknem megdöbbentő, hogy Fischer teljesen felületes, hányaveti kijelentéseit „komoly hiánypótló lépéseknek”, „várva várt eredményeknek”, „igen értékes tudósításoknak” kiáltották ki egyesek148, s nem is akárkik! Miért tették? Ennyire nem ismerték Fischer munkáit? Vagy netán más célok vezették őket? Azon talán nem kell meglepődnünk, hogy Fischer kijelentéseit osztatlan örömmel fogadta A. L. Schlözer, aki fö művében (Általános északi történelem. A legújabb és legjobb északi íróktól és saját kutatások alapján leírva, földrajzi és történeti fesszor. Itt él 1767-ig. 1769-tól a göttingeni egyetem tanára. Oroszországban egyéb-' ként 9 évet töltött (1761-1769). Vö. Meyers Enzyklopädisches Lexikon. 21. Band, 147. 137 Sibirische Geschichte von der Entdeckung Sibiriens bis auf die Eroberung dieses Landes durch die russische Waffen, in den Versammlungen der Akademie der Wissenschaften vorgelesen. I—II. St. Petersburg 1768. A kis formátumú kétkötetes műben két jó térkép is található. 138 Die Wogulen sind Einwohner diß- und jenseit des Jugrischen gebürges und an flüßen, deren einige in den Irtisch und Ob nach dem Eismeer und andere in die Kama, Sib. Ge sch. I. 121. 139. Abulgazi, Bahadiir Chani História Mongolorum et Tatarorum. Auctoritate et munificentia com. N. de Romanzoff. Hgt. C. M. Fraehn. 140 Denn Abul-Gasi sagt ausdrücklich, daß die Jugem sich von einander getrennt, und der eine teil am Irtisch geblieben, der andere aber nach dem lande Bisch-Balig gezogen: die erstere blieben in ihrer an- gebornen Wildheit und Unwissenheit. Sib. Gesch. I. 122. 141 ...die in ihren verschiedenen Mundarten gleichwol eine allgemeine Mutter und einerlei Ursprung zu erkennen geben, ich meine (!) die Estländer, Finnen, Laplander, Permier, Woten, Tscheremissen, mordwiner und Tschuwaschen: endlich haben sie auch eine nicht geringe Anzahl Wörter, so ihnen mit den heutigen Ungarn gemeinschaftlich Bind. Dieses gibt Gelegenheit zu untersuchen, ob nicht die Ungarn mit den Wogulen is Verwandschaft stehen. Sib. Gesch. I. 123-124. 142 Wir nehmen also an, daß die alte Jugri der heutigen Ungarn Stammvater Bind. Sib. Gesch. I. 126. 143 Dabei mich aber jetzt nicht aufzuhalten begehre. Sib. Gesch. I. 126. 144 Wenn demnach die Jugem und die Wogulen ein Volk, und wenn diese Jugem der Heutigen Ungarn Vorfahren sind, so folgt unwiderspechlich (!), daß die alten Wogulen in Ansehung der heutigen Ungarn eben daßelbe sind! Sib. Gesch. I. 127. 145 Aber wil ich hier nur die Verwandschaft der Ungarn mit den Wogulen zeigen wolte, so laße es hiebei bewenden, insonderheit da ich diese Materie in einer be8endem Schrift ausführlicher abgehandelt habe. Sib. Gesch. I. 134-135. J. E. Fischer hivatkozott munkája a De origo Ungarorum címet viseli, de ez csak Schlözer gondozásában jelent meg 1770-ben a Questiones Petropolitanae című kötetben. A finnugristák által agyondicsért Fischert rosszul idézi pl. Hajdú Péter: Finnugor népek és nyelvek. Bp., 1962. 10. Fischer ezt írta: Ungros, nostros cum septentrionali- bus illis Ugris, qui in medio aevo ad littora maris glaciális, floruerunt, eandem esse gentem; ita etiam interpretanda esse vi- dentur verba. Questiones Petropolitanae. Göttingen 1770. 28. Fischer a magyarok eredetéről szóló kéziratát 1756-ban készítette, s nagyon jellemző módszerére, hogy az iráni eredetű szavakat is úgy magyarázza, hogy a jugorok egykor a perzsák szomszédságában laktak: Fortasse ipsi aliquando Jugria superstitione magorum imbuti fuerant: sane in plurimis Sibiriae 729
