Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)
bevezetőképpen valamennyi skandináv, finn, szláv, lett és szibériai nép helyesebb megismeréséhez, kiváltképpen az ókorra és a középkorra vonatkozóan149) egészen nyíltan megmondja mi a „kutatásaik” valódi célja: „A finn népek egyike sem uralkodó nép15°, egyedül a magyarok lettek később kivételek, ámde ók sem egy hódító, uralkodásra termett nép, hanem mindig a szomszédaik martalékai voltak, következésképpen saját történelmük nincsen!151 Kell-é ennél világosabb beszéd? Igen, még ennél is lehet nyersebben fogalmazni. Schlözer egy másik munkájában ezt írta: a magyarok hordái, melyek kelet felöl a besenyőktől reszkettek, nyugaton az évek hosszú során át rettegésben tartották a hatalmas Germá- niát, ámde az az igazság (!), hogy nem (a magyarok) saját erején múlt ez, sem a tömegükön, sem a vitézségükön, sem pedig a hadművészetükön.”152 Nos hát, nézzük meg, Zsirai Miklós szavaival élve, mit köszönhetünk még Schlözer Ágost Lajosnak? „Meg- gyózödéses híve a finnugor nyelvek együvétartozá- sának. Igazi finnugor nyelvhasonlítás-történeti jelentősége azonban abban áll, hogy a finnugor nyelvű népek történetének akkoriban lehetséges feltárásával olyan szilárd (!) alapot teremtett, amely a szóhasonlító munkáját polyglott kedvtelésből gyümölcsöző tudományos realitássá (!) avatta.”153 J. E. Fischer szibériai történetével egyazon esztendőben megjelent kis könyvecskéjében154 közli Fischer úr gondolatait rövidítve155, természetesen vele mindenben egyetértve. Fő művében jelentős teret szentel a szibériai és a finn népeknek. A szamojédokról megállapítja, hogy kannibálok156, majd egy 235 szavas szótárt mutat be, megjegyezvén, hogy a napnál világosabb szamojéd-magyar szóegyezésekről beszélhetünk. íme néhány példa. Föld - ja, hegy - tűnd, út — nedroma, erdő - padyra, ember - lutze, apa - níza, anya - niwa, férfi - wajzoko, feleség - pugicza stb. A számsor pedig így hangzik: op, side, nar, tét, samlak, mat, sin, sindet, chabeju, ju (1-10). Ezt követően felsorolja a finn népeket, kiemelve, hogy nemcsak a magyaroknak, de a finneknek és az oláhoknak (Walachok) sincs saját történelmük!157 A vogul- jugor-ugor-ungar szavak azonosságához kétség nem fér158. A magyarokkal több helyen is foglalkozik. Schlözer kétségtelenül igen jól képzett, nagy tudo- mányú férfiú volt, ám talán a legkirívóbb példája annak, hogy a „filológiai fanatizmus valóban a leg- szömyűbb dolgokra képes”159. Magyargyűlölete nem ismert határokat, bár ezt kutatói etikája olykor fékezte. Jól látja, hogy a magyarság keverék nép, ámde ezt a megállapítását úgy tálalja, hogy az leki(!) populis religionem veterum Persarum deprehendisse mihi aus est. In: Quaesti- ones Petropolitanae. Gottingas 1770. 37. — Ugyanez olvasható fő művében is: Und hieraus könnte man einiger massen Bchliessen nicht nur, dass in den alten Zeiten die Jugri naher gegen Persien zu müssen gewöhnet haben, sondern auch dass sie der Magischen religion zugethan gewesen... Sibirische Geschichte I. 134. 146 Sibirische Geschichte I. 162-168. 147 Hieraus erhellet nun die Übereinstimmung der Tschudichen, Tartarischen und Ü8chtakischen Sprachen mit der Ungarischen. Die Meinung ist nicht richtig, daß dieselbe nur an die in den vorhergen- den Tabellen enthaltene Wörter gehe. Nein, sie gehet durch die ganze Sprache. Bei dem allen gebe ich gerne zu, daß die Eti- mologie für sich allein nicht zurecht, die Verwandschaft der Sprachen auszumachen: wenn sie aber von der Geographie und der Historie der alten und mittlem Zeiten (!), wie auch von den gemeinschaftlichen Sitten und Gewohnheiten der Völker unterstützt wird, bo kann man, meines erachtens, einen gegründeten Schluß von einem auf das and machen. Sib. Gesch. L 171., 174. 148 Zsirai Miklós: A modern nyelvtudomány magyar úttörői. Bp. 1952. 17. - Zsirai Miklós: Jugria. Bp. 1930. (1985), 74 skk. - Hajdú Péter: Finnugor népek és nyelvek. Bp., 1962. 10. 149 Allgemeine Nordische Geschichte. Aus den neuesten und besten nordischen Schriftstellern und nach eigenen Untersuchungen beschrieben, und als eine geographische und historische. Einleitung zur richtigem Kenntniß aller Skandinavischen, Finnischen, Slavischen, Lettischen und Sibirischen Völker, besonders in alten und mittleren Zeiten. Halle 1771. Fischer véleményét a szigorú kritikus Schlözer is elfogadta. Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp. 1958. 50. 150 Ein herrschendes Volk. - Alig. Nord. Gesch. 1771. 301. 151 Die einzigen Ungern in spätesten Zeiten ausgenommen, daß sie nie einen Eroberer gezeuget, sondern immer die Beute ihrer Nachbarn gewesen, folglich auch keine eigene Geschichte haben. Alig. Nord. Gesch. 1771. 301. 152 A. L. Schlözer, Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Kritische Sammlungen. Göttingae 1795. 2.: ...die Magyaren Horde, die im Osten vor Pet- Bcheingem sitterte, im Westen, eine lange Reihe von Jahren hindurch, das gewaltige Germanien (!) vor rieh zittern, aber dara war in Wahrheit, nicht ihre innere Stare - ke, daß ist, weder ihre Menge, noch ihre Tapferkeit, noch ihre Kriegskunst schuld. 153 Zsirai Miklós: A modem nyelvtudomány magyar úttörői. Bp., 1952. 17. Jellemzőnek tarthatjuk, hogy Bérezi Géza Schlözert Gáspárnak nevezi, holott August Ludwig, fiai pedig Christian, Ludwig és Karl. - Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp., 1958. 61. - Allgemeine Deutsche Biographie. 31. B. Leipzig, 1900. 599. Magyarországgal kiemelt jelentőséggel foglalkozott és külön vonzó erőt is jelentett a magyar diákok számára. Ismertek és nagyrabecsültek voltak Magyarországon történetei, államelméleti művei, 730
