Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)

említik meg, hogy a vogulok és osztyákok, valamint a magyarok rokonságát már a XV. században észrevették, hiszen e rokonságot „Aeneas Sylvius Piccolomini 1458-ban elkészült Cosmographia című munkája újságolja már”. Az egyetemi hallgatók számára készített egyetemi jegyzet szerint, amelyet 34 szerző készített, a szerkesztést pedig Hajdú Péter, Kristó Gyula és Róna-Tas András vállalta magára, Ae. S. Piccolomininek 1457—58-ban „készült el kom- pilációja, az Asia (más néven Cosmographia, vagy História rerum ubique gestarum)”, amelyben „egy oroszországi útról hazatért veronai kereskedőre hivatkozva... azt íija, hogy az utazók a Tanais (Don) forrásán túl magyarul beszélő, magyar szokásokat tartó pogány népet találtak.”22 Azt mondhatnók, jelentéktelen, piciny adatról van szó, mégis érdemes nagyon részletesen elemezni ezt a kijelentést, mivel így nyomban fény derül a „kutatók” munkamódszerére és megbízhatóságára.

Aeneas Sylvius Piccolomini (1405-1464), aki 1458. augusztus 18-tól II. Pius néven pápa lett, egyetlen olyan művet sem írt, amelynek a címe Cosmographia volna! Életében nagy művei nem jelentek meg.23 Számos, nagy könyvében korábbi szerzők munkáit kivonatolta, vagy másolta ki, ám egyetlen művében sem (!) szerepel soha az a Zsirai Miklós által már 1930-ban közismertté tett „adat”, hogy ti. „Asiastici Hungari”, azaz ázsiai magyarok a vogu- lokkal és az osztyákokkal volnának azonosak! Miután láthatóan Zsirai Miklós egyetlen eredeti Pius- művet sem használt, latin idézeteit innen-onnan szedte össze, „tudományosságát” igazolandó.24 II. Pius egyik legkorábban megjelent könyvében25 szerepel az a hely, amelyre Zsirai is hivatkozik, mégpedig a könyv XXIX. fejezete. Szó nincs itt arról, hogy ez az egész fejezet „az ugorságnak van szentelve”,26 ellenben szó van az ázsiai szkítákról, az ő kegyetlenségeikről és ocsmányságukról. Szkítia, ahonnan Attila és hasonlóképpen a magyarok is származnak, mert a magyarok is szkíták, amiképpen azok magyar nyelven beszélnek.27 Majd így folytatja a szerző: az ázsiai Szkítiából vonultak Európába a hunok, azok a vad népek, akikről Jordanes és mások is azt állítják, hogy boszorkányoktól és asszonyi démonoktól születtek,28 s akik minden barbár népet leigáztak a Don és a Duna között.29 Majd Heticus Philosophusra hivatkozva közli, hogy a szkíták is turkok, mégpedig azok legocsmányabb nemzete,30 és hogy ne legyen félreértés, Ottó freisingi püspökre támaszkodva utal a frank Pipinnek az avarokkal megvívott legkegyetlenebb háborújára, akik hatszáz esztendővel később

verónai szerzetes észrevételét örökítette meg, miszerint a magyar nyelv rokona a vogulnak és az oBztjáknak”. Vö. Pusztay János: Az „ugor-török háború”. Bp., 1977. 147. és hátoldal. Ae. Sylvius Piccolomini hatalmas levelezését Rudolf Wolkan adta ki: Der Briefwechsel des Aneas Sylvius Piccolomini. Fontes rerum austriacarum 61. Wien, 1909. 62. Wien, 1909. 67. Wien, 1912. 68. Wien, 1918. Mint sienai püspök, és mint II. Pius pápa is szoros kapcsolatban volt a magyarokkal. Leveleiben igen ritkán szólt a régmúltról, pl. 1453-ban megemlíti, hogy a magyarok is Ázsiából származnak. FRA 68. Wien, 1918. 201. Pierre Pierrard: A katolikus egyház története. Újvidék, 1989. 154.

24 Zsirai Miklós: Jugria. Bp. 1930. (1985) 61.

25 Pii II. Pon. M., Asiae Europaeque elegantiss. descriptio mira festivitate tűm veter tűm recentium rés memoratu dignas complectenB maximé quae sub Frederico III. apud Europeos Christianicum Turcis, PrutenÍ8, Soldano et ceteris hostibus fidei, tűm etiam intBese vario bellorum eventu commiBerunt. „Cleopatra”, Salingiaci 1531. A kisalakú ötszáz oldalas könyv utol só 165 oldala Ae. Sylvius egy későbbi munkája, amelyet a fentivel egybekötöttek: Aeneae Silvi Senensis de Bohemorum origine ac gestus história variarum rerum narrationem complectens. Cui copiosus acceßit index, quo facilius studioso lectori sit obviam quicquid de unaquaquere, cuius in hoc libello sit mentio, scire deside- rat. Salingiaci 1588. Ez a munkája 1592- ben ezen a címen jelent meg: Aeneae Sylvii História Bohemica: a principio gen- tis usquae ad Georgium Boiebracium. Am- bergae 1592.

26 Pii II. Asiae... 68. oldaltól: Cap. XXIX. — Zsirai Miklós: Jugria. Bp., 1985. 62.

27 De Asiaticis Scythis at eorum fero- citate, unde AttilaB, de eorum foeditate et quomodo Hungaros velint esse Scythas; quomodove quidam Hungária lingua sint loquentes.

28 Ex Asiastica Scythia migraverunt in Európám Ilunni, feroces populi, quos Ior- danus et alii nonnulli, ex mulieribus ma- gis et daemonum feminae natos credide- runt: qui transmissa Maeotide, omnem barbariem inter Tanaim et Danubium oc- cupavers. Pii II. Asiae... 1531. 68. — Jordanes eredeti szövege: Iordanis, Romana et Getica. Monumenta Germaniae Histo- risa. Berolini 1882. 89.

29 Pii II. Pon. M., Asiae... 1531. 68.

30 Scytharum quoque genus est Turca- rum foedÍ8sima gens, qui ut Heticus Phi- losophu8 tradit, in Asiatica Scythia ultra Pyriceos monies et Taracontas insulas, contra Aquilonisubera sedes patrias ha- buere. Pii II. Asiae... 1531. 69. Ae. Sylvius adatai már a kortársai között nagyon el- teijedtek. Erre példa Joannes Cuspinia- nus (1473-1529): Allgemeine Deutsche Biographie. IV. Leipzig, 1876. 662-664. Cus- pinianus a fő művében többször szó szerint idézi II. Pius adatait: Ioannis Cuspi- niani viri clarissimi, poetae et medici, ac D. Maximiliani Aug. oratoris, De caeBari- bus atque imperatoribus romanis Opus in- signe: Ab innumeris, quibus antea scate- bat, mendis vindicatum. Francofurti, 1601. 411., 426.

718