Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 8. szám - Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? (tanulmány)

ugyancsak a Káspi-kapun törtek be Európába31. Ni­colaus Segundin, aki a görög és latin tudo­mányoknak igen nagy szakértője,32 II. Piusnak írás­ban nyilatkozott a turkokról és ar. ázsiai szkítákról. Ezen rész után következik a bizonyos oldal, ahonnan a finnugristák mind a mai napig idézgetni szokták a „szenzációs elbeszélést” az obi ugorokról. Ám az Ae. S. Piccolomini, azaz II. Pius pápa által leírtakat sem közölték teljes egészében, h.nem csak két, ki­ragadott mondatot. „Azt tartják, hogy a magyarok, akik a Duna partjain laknak, a szkíták nemzetsé­géből valók, nem mintha a hunoktól származnának, amit egyesek a szavak rokonsága miatt hittek, ha­nem másfajta magyaroktól, akikről Jordanes is meg­emlékezik33. Ezt a részt érdemben senki nem idézte, holott alapvető fontosságú! Pius mégis mondja: Jor­danes Justinianus császár korában élt, amikor Pan­nónia még nem volt a magyaroké. Sokkal a hunok, a gótok és a longobardok után jöttek a magyarok a Dunához, kijővén Szkítiából!, elűzvén a korábban itt lakókat.34 Majd így folytatja a szerző, II. Pius: „A mi Veronáink, akit fentebb említettünk, a Don eredetéhez érkezett meg, és az Ázsiai Szkítiában, nem messze a Dontól olyan népek szálláshelyei van­nak, akiknek a nyelve megegyezik a Pannóniában lakó magyarokéval”.35 A finnugristák a „forrásköz­lést” itt befejezik és levonják a „kétségtelen” tanul­ságokat: „Aeneas Sylvius nem említi ugyan a Jugria szót, de kétségtelen, hogy az Asiatici Hungari néven említett nép a vogulokkal-osztjákokkal azonos (?), s Asiatica Scythiája obi-ugor földre... is értődött. Örök érdeme Áeneas Sylviusnak, hogy fölfödözi, sza­batosabban elsőnek említi a magyar és az obi-ugor nyelvek rokonságát, de a szenzáció erejével ható (sic!) rokonításon és az ázsiai magyarok pogánysá­gának, műveletlenségének hangsúlyozásán kívül szinte semmi lényeges adatot sem közöl.”36 Több súlyos vétséget követtek el a finnugristák. Legelőször természetesen azt, hogy a forrásszöveget nem folytatták. Másodszor pedig azt, hogy senki meg nem vizsgálta, kicsoda is volna az a bizonyos „a mi verónaink”? Az egyetemi tankönyv szerzői szerint kereskedő,37 Zsirai szerint szerzetes,38 illetve „köze­lebbről nem ismert” veronai szerzetes.39 Nos, lás­suk: miről beszél még II. Pius? A Szent Ferenc-rend- ből több istenfélő, a szentségekben és a tudo­mányokban járatos tanító férfiú el akart menni hoz­zájuk, mivel tudták a nyelvüket, azért hogy Krisztus szent evangéliumát hirdessék, ám ezt megtiltotta az az „úr” (fejedelem?), akit Moszkva jelölt ki s aki a görög hitetlenség szennyében leledzett, és rossz 31 Otto historicus, qui Phrisingensis fű­it episcopuB, tradit TurcaB imperantibus Graecis, ac regnante apud Francos Pipino, annÍ8 ab hinc supra excentis, Caapias por­tás egre8sos, cum Avaribus ferocissima pugna, multis utrinquae desideratis, conf- lixisse. Pii II. Asiae... 1531. 69. 32 Nicolaus Segundin múlta sruditione praeditus, graecas ac latinas literas app- rime callens, de Tureis ad nos (!) scribens, Asiaticos Scythas illos esse fatetur... Pii II. Asiae... 1531. 69-70. 33 Ferunt Hungaros, qui Danubii ripas incolunt, Scytharum genus esse, non quasi ab Hunnis orros quod propter verbi cog- nationem aliqui crediderunt, séd ab aliis Hungari8, quorum Iordanus meminit, qui Nothos eos dicit, suo tempore fuisse, prop­ter commercium pellium Mardurmarum. Pii II. Asiae... 1531. 70. - Itt jól tetten érhető a felületes Sylvius, ugyanis az ere­deti Jordanes-szöveg így szól: Hunugwi autem hinc sunt noti, quia ab ipsis pellium muri na rum venit commercium: a hunu- gurokat ismerték, minthogy mormotapré- mekkel kereskedtek. Monumenta Germa- niae Ilistorica, 1882. 63. 34 Fűit autem Iordanus sub imperio Is- tiniani, quo tempore nondum Pannoniam Hungari attigerant, longe post Hunnos, Göthös, ac Longobardos, Hungari Scythi- am egre8si, ad Danubium pervenere: pul- sique prioribus incolis suo loco dicemus. Pii II., Asiae... 1531. 70. Az Opera geog­raphica et historica. Helmstadii MDCIC (!) kiadás 57. oldalán ez a szöveg bővebb: Hungari Scythiam egressi... incolis, aut sub jugum missis, regnum sibi facéré, de quibus suo loco denemus. 35 Nos ter Veronensis, quern supra dixi- mus, ad ortum Tanais pervenisse retulit populos in Asiatica Scythia, non longe a Tanai sedes habere rudes hoies, et idolo- rum cultores, quorum eadem lingua sit cum Hungaris Pannoniam incolentibus. Pii II. Asiae... 1531. 70. 36 Zsirai Miklós: Jugria. Bp., 1985. 61- 62. 37 Bevezetés a magyar őstörténet ku­tatásának forrásaiba. 1/2. Bp., 1976. 195. 38 Zsirai Miklós: A modem nyelvtudo­mány magyar úttörői. Bp., 1952. 10. 39 Zsirai Miklós: Jugria. Bp., 1985. 62. 40 Voluis8equae cum plerisque sacra- rum literarum professoribus viris religio- sis, et ex ordine beati Francisci, qui lin- guam illám nossent, eo proficisci, et sanc­tum Christi Evangelium praedicare: séd prohibituma duó, quem de Mosca vocavit, qui cum esset graeca perfidia maculatus egreferebat Asiaticos Hungaros, latiné co­ni ungi ecclcsiae, et nostris imbui ritibus. Pii II. Asiae... 1531. 70-71. 41 Pii Secundi Pontificis Max., Comme- natarii rerum memorabilium, quae tem- poribus suis contigerunt, a R. D. Gobellino vicario Bonnen, iamdiu compositi, et a R. P. D. Francisco. Band Picolomineo Archi- episcopo Senensi ex vetusto originali re- cogniti. Et Sanctis D. N. Georgio XHI. Pont. Max. dicati. Romáé 1574. 42 Nos com pertum habemus ultra Ta­nais non procul a fontibus eiuB, in Asiatica Scythia populos usque hódié reperiri, qui Hungari appellatur, quorum sermo nihil ab eodiffert quo circa Istrum habitantes utuntur. Pii II. Commentarii... 1574. 596. 719

Next

/
Thumbnails
Contents