Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 8. szám - Határ Győző: Életút 3.
biggyesztett ,Magyarázatában’, de ne higgy a féltékenység mellébeszéléseinek]. KL Ó, te szegény! Ezek szerint nagyon szenvedtél? Kegyetlenül. Kutyául. Kivált azért, mert hogy a Másik „éli világát”; Ó ugyan nem szenved: elhányt! túladott rajtam! S ezért még konokabbul ragaszkodtam a szenvtelenség pózaihoz, hogy akármit írok, többé nem Róla s nem rólam szól; de álnokságom hiába volt: a sorok elárulták a lélek elüszkösödését — RÁJA J\z alvás a halál előszobája° MONTAIGNE kocsányon a lámpás mélytenger mezőben alattomos rája ellengedezőben hozzám le nem habar hajó merüléke soha fel nem tekint irgalmazó égre soha nem irgalmaz - akarna se tudna: szégyene kisülne árama hazudna Egy mélyvízi akna felvág nagy dördülvést de ő csak fitymálja - folytatja a fürdést Ringódzó sodrással setétlő áradat tigrisek ördögök szép szál kantárhalak Ha ki ellenség les a sziklaszurdékból: hullám-érintésből rezgő bugyborékból tudja a rengésből víznek bolygásából egész vízitábor elsompolygásából Némi agyhiánnyal bölcsen felvértezve álomba veszékel - mélytengeri mezbe’ egy-két félszegúszó ágyán átbukdácsol ímmel-ámmal olvas álmosító pár sort Ami törvény tölti nem hogy kritizálja nem oly maszületett elektromos rája Könyve alá süpped eloltja a lámpát s előszobájában szelíd hal-halált lát (HAJSZÁLHÍD, 350. o.) 688
