Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 8. szám - Határ Győző: Életút 3.

kedves, párizsi regényírónő jócimborámnak, Genevieve Serreau-nak ajánlottam volt), a címe: GORILLA-KÉPTÁR —

már minden ábrázat elvonult gorilla-képtárad felvonult

fajok színek nem és kor szerint halatkozási rangsor szerint a nyájas esztendők nyársain forgadoznánk embertársaim

arcod szép szűz mért oly májfehér sápasztja az ápolt szenvedély natúrád avid bár s karnivor nem állsz le bárkivel bármikor megjelent milliárt oldalon a világponyvairodalom s a mennyeknek rózsás köldökén kikönyökölt a kultúrfólény

gép zenélt táncolt gondolkozott s álloncirógatta undorod ellátott ellejtett a divat áldoztál sereghajtóinak

maskarák költők karusszelé kurvák errehozó rossz-szele ürítsd ki koldus-iszákodat mosolyogj ints minden bábunak sorból kiállsz hátatfordítasz eddig volt mindig volt holtig az - egy orángutáng egy indián lapp mongol nyúl zsiráf pávián gepida vandál - a gót a hun bezár a menet - a múzeum már minden ábrázat felvonult gorilla-képtárad elvonul

(A LÉLEKNEK RENGÉSE, 136. o.)

Que le coeur de l’homme est creux et plein d’ordure! - kiált fel Pascal s mintha csak az én fejemre olvasná a sivárságot és a koszt, amivel hogy természettől teli az emberszív, hát különben nem tudná: magán kellett tapasztalnia. Amilyen a bíróság előtt, ügyetlenségből, magáravalló bűnös, olyan a többi vers is, de mert olyigen szubjektív, idevágó-és elevenbe vágó, itt nem adom közre [megtalálod a HAJSZALHÍD című kötetemben: SÁRVULKÁN (347. o.), ERDÖSZÉL (357. o.), AZ ÖRÖK NŐI (358. o.), VÉRBÉLŰ NARANCS (359. o.), HÓHÉR-IDEÁL (408. o.) - hogy utolsóul a MADONNAARC címűt ne is említsem, mert az elpimaszodott kétségbeesés, a kétségbeesett elpima- szodás szülötte meg a haragos elvakultságé, a LÉLEKHARANGJÁTÉK 42- 43-ik oldalán megleled: a „leggyűlöletesebb költeményemnek” mondom, alá687