Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 7. szám - Dr. Prokopp Mária: Vallás és képzőművészet a reneszánszban

központjában, Firenzében, a várost vezető céhek legfőbb feladatuknak tekintik a több mint 100 éve épülő dóm építésének befejezését: a Pantheon kupolájának átmérőjét megközelítő, hatalmas kupola elkészítését, és a homlokzat kialakítását. A város min­den szellemi és anyagi ereje elsősorban erre irányul. S megszületik a reneszánsz Fi­renze jelképe, a dómkupola, Filippo Brunelleschi, a matematika és az építészettudo­mány első újkori zsenijének alkotása. Amint a dómkupola az ókori építészet eredmé­nyeit a gótikus építészeti gyakorlat felhasználásával fejleszti tovább, úgy egyesíti a Mediciek Platóni akadémiája, Marsilio Ficino vezetésével, az ókori bölcseletet a sko­lasztikával. A reneszánsz város tekintélyének a templom mellett a másik kifejezője a város­háza, a bíróság és más hivatali épületek. Ezt követik a gazdagabb, majd szerényebb polgárcsaládok palotái. Mindezekben ott találjuk a kápolnát. A paloták külső és belső művészi kialakítása a tulajdonos társadalmi rangját is jelezte. A művészet feladatai így jelentősen kibővültek. A középületek, templomok, egyesületek, céhek székházai, vásárcsarnokok, kórházak, könyvtárak építése és díszítése - valamennyiök fontos része a kápolna -, aztán az új kolostorépületek és a köz- és magánpaloták hosszú sora az emeleti dísztermekkel, ebédlővel, díszudvarral, a kutakkal és szobrokkal ékesített ker­tek a geometrikusán nyesett fákkal és bokrokkal, aztán családi sírkápolnák a rene­szánsz síremlékekkel, majd az emlékművek a város főhelyein a városnak dicsőséget szerző hadvezérek lovasportréival és a reneszánsz város törekvését kifejező bibliai hősök szobrai, Judit és Dávid, mind nagy feladatot jelentenek a reneszánsz művészet számára. Nem véletlen, hogy a reneszánsz Firenze jelképei nem pogány istenek, hanem a bibliai erős asszony és a fegyvertelen fiú, akik a Kinyilatkoztatás Istene erejével győzik le Isten és a Haza ellenségét. A legtisztább keresztény Isten-hit bizonysága ez! Siena tanácsa a városháza előtti hatalmas tér középpontjára díszkutat állíttat, amelynek oldallapjai, a főhelyen a hét erény allegorikus nőalakjait ábrázolják. A három isteni erény és a négy ókori sarkalatos erény együttesen képezi a Jó kormányzás, a város felvirágzásának zálogát. Budán, Mátyás király fényes palotájának bejáratát Herkules életnagyságon felüli bronzszobra őrizte. A díszkapu bronz domborművei a félisten 12 hőstettét állították a belépő elé. A visegrádi királyi palota díszudvarának közepére Herkules kutat állíttatott Mátyás, a Rex invictissimus. Marsilio Ficino is Herculesnek nevezi Mátyást 1484-ben. O valóban az akkori világ egyik leghatalmasabb uralkodója volt, akitől méltán várta a világ a legnagyobb ellenség, a pogány török legyőzését. A reneszánsz gondolkodás a félisten Herculesben a kor keresztény embereszményét látta, aki Isten erejével az élet minden területén legyőzi a rosszat. A budai királyi palota belső udvarában, a kápolna előtt, állt a Pallas-kút, a tetején Pallas Athéné sisakos alakjával. Mátyás király ugyanis a legtisztább, legigazibb tudo­mányok és művészetek nagy mecénása, amelyek Istentől származnak „teljes fegyver­zetben”, mint Zeus fejéből Pallas Athéné. Mátyás Corvina könyvtára, töredékében is, a reneszánsz kultúra nagy szintézisé­nek bizonysága. A pompás, többnyire itáliai reneszánsz díszítésű bőrkötésekben és többnyire az itáliai reneszánsz festők leghíresebb műhelyeiben készült képekkel éke­sítve jelennek meg a kor számára legfontosabb művek: a biblia, a liturgikus könyvek, az ókori, középkori és a kortárs irodalmi, filozófiai, történelmi és természettudományos, valamint művészeti munkák. Areneszánsz gondolkodás jól tudta, hogy a kereszténység előtti kultúrák, Isten terve szerint, előkészítették az élet minden területén Krisztus világát, a kereszténységet. Az időszámításunk kezdete és töretlen folytatása is erre a felfogásra utal. Ezért van oly jelentősége a reneszánsz korban az antik világ szellemi és tárgyi emlékeinek. Belőlük a keresztény tanítás megerősítését olvasták ki, és annak szélesebb alapokra helyezését. Minderről meggyőződhetünk a reneszánsz művészet áttekintésekor, amely e mun­649

Next

/
Thumbnails
Contents