Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 7. szám - Beke György: Megrokkant élet - burgenlandi magyarok között

- Úgy, ahogy mondja: valami megtörött bennünk. Az iskolában kezdődött el. Jó magyar tanítók voltak itt, meg egy kiváló papunk, Teleky Béla... Mostani lelkészünk sem kifogásolható, Erdélyből jött hozzánk, Mezmer Ottó a neve. Hátha kezébe veszi ő is a fiatalságot.- Magyarul prédikál a templomban? Őrisziget hite szerint többségében evangélikus, Alsóőr magyarsága római katolikus, Felsőőrön a reformátusok vannak többségben. Mintha az Úr példázni akarná, hogy ilyen kicsi helyen is mindegyik Isten-hit megférhet egymással békességben.- Főleg magyarul prédikál a papunk. Magyarul énekelünk a templomban. Galambos atya ugyancsak magyarul misézik, ő jár át hozzánk Alsóőrből a katolikusainkhoz, Szent István templomába.-A szomszédos falvakban horvátok laknak. Nálunk is ilyen gyors ütemű az elnémetesedés?- Náluk ez másként van. Ha leül öt-hat magyar iddogálni a vendéglőben, és odajön közénk egy német, azonnal az ő nyelvére fordítjuk a szót. Ha horvátok ülnek az asztal körül és mi vagy egy német odamegy hozzájuk, tovább beszélnek horvátul. Nem fordítják se németre, se magyarra. Tartják a maguk nyelvét.

Hozzáfűzi nyomban, hogy a horvátoknak megvannak az iskoláik. Ha csak három gyermek horvát, már iskolát tartanak fenn számukra. Példát is említ. A horvát iskolában nyilván horvát a tanítónő.- Mondja, Pathy úr, nem gondolja, hogy a bécsi magyar értelmiség eredményesen segíthetné a szigetiek nyelvi megmaradását? Vagy a szomszédos Szombathely, hajdani megyeszékhelyük magyar tanárai, újságírói, művelődési munkásai?- Ezek az emberek nem járhatják sorra a házainkat, nem állhatnak ott mindig az emberek mellett, vigyázz testvér, megint tévesen ejtettél ki egy magyar szót! Ne keverd a nyelveket, olyan borok, hogy elromlik mind a kettő íze, aromája... A családban dől el a nyelv sorsa, az iskolában, a mindennapokon, nem ünnepségeken, előadásokon. Míg élt az öreg papunk, Teleky Béla, addig erősebb volt itt a magyar kötés. Össze tudta tartani a magyarságot.

Ez a szerep most alighanem az igazgató-tanítót, Miklós Vilmost várná. Még nincs harminc esztendős. Pathy Lajos a szüleit jellemzi szívesebben. A papája jó magyar ember volt. A mamája német, Bogad-leány, a szomszéd faluból, Vasjobbágyiból. A tanító úr felesége is német. Ami nem baj, az apja is német feleség mellett tartott ki a népe oldalán.

Új házban lakik Miklós Vilmos, mindjárt a falu bejáratánál. Kisportolt férfi. Ő kínál hellyel, a felesége el van foglalva a kisgyerekkel. Az asszonynak különben is elege lehet azokból a látogatókból, akik magyarul köszönnek és nyomban a magyar nyelv oktatásáról faggatóznak. A házigazda állva marad,

619