Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 7. szám - Beke György: Megrokkant élet - burgenlandi magyarok között

környezetbe került. Grazban végzett tanítóképzőt, majd egyetemet, harminc éve Kelet-Stájerországban a német irodalom és a történelem tanára. Költe­ményeibe szívesen belesző magyar szavakat, fordulatokat, idézeteket. „Köd előttem / köd utánam! / Jetz kommt die Zeit der Zaubersprüche”. (Most a varázsigék ideje jön.) A német szövegbe ágyazott magyar szavak, a nótabeli búcsúzás - tiszteletkor a gyermekkor süllyedő világa előtt. Lantos Titusz asszimilálódott, így alakult a sorsa, de nem renegát, hiszen a renegát iszo­nyodva, félve fordít hátat mindannak, ami addig volt, menekül önmaga elől... Leser tanár úr is tett egy „tiszteletkört” szülővárosában, a felsőőri tu­dományos tanácskozáson: magyar mondatokkal kezdte az előadását. Idege- nesen ejti a magyar szavakat, érződnek rajtuk a bécsi évtizedek. De a kü­lönösen ejtett magyar szavak, majd német nyelvű előadása józanságba oldotta a „kényes kérdéseket” is: századunk osztrák-magyar kapcsolatainak bukta­tóit. Burgenland Ausztriához csatolását, a soproni népszavazást, Horthy Mik­lós kormányzó szerepét az eseményekben... Német apa és magyar anya gyer­mekeként, Leser professzor láthatóan lelkek hídját kívánja építeni, minden­kor az osztrák hídfőállásról elindulva. Másként nem is lehetne eredményes a hídépítése, ehhez itt vagy ott, valamelyik parton állni kell, s úgy nyújtani kezet. Levegőben lebegve lehetne-e pilléreket verni le a sodró áradásba? 2. Egyféle magán közvéleménykutatással kíséreltem megtudni, hogy mit és ho­gyan ismer az őrségi - burgenlandi - magyar ember mindabból, amit törté­nészek dokumentumok alapján ősei sorsáról feltártak? Meddig nyúlik vissza itt a történelmi emlékezet? Késő avar kor? Székely eredet? Csupa kérdőjel a burgenlandi magyar számára, amiket fel sem tesz. Vér-Bulcsu gyepűőrzői? Rég kihullott a tuda­tokból, hogy őrségi autonómiájuk élén az őrnagy állott. Nomen est omen... A határvédelem fejében éppen úgy kiváltságokban részesültek, mint a magyar világ keleti végein a székelyek. Majd a 17. században törik le az őrségiek jogait, a Bátthyányak jobbágyi szolgáltatásokra kötelezik őket. így tett volna a helyükben minden hatalomra jutó család, teszem hozzá magamban, mert gondolatban sem szeretném megsérteni sommásan és igaztalanul azt a csa­ládot, amelyik mártír miniszterelnököt, tudós püspököt, szent életű orvost adott a magyar nemzetnek. Csaták zajlottak itt, az Őrségben is a Habsburgok elődei, a Babenberg hercegek és a magyar királyok között. A mai őrségi magyarok ősei ott har­coltak Bécsújhely közelében, IV. Béla király győztes seregében. Talán éppen valamelyikük fegyvere által veszett el maga II. Frigyes. A török előretörése idején - mint egy forgószínpadon - megfordul a veszély iránya. Az Őrség Európa elővédé lett. Szerencsétlen földrajzi helyzete - ugyan melyik határ­védő vidék nem volt baljós helyzetben? - 1532-ben a pusztulását okozta. A kiirtott magyarok és németek helyébe a török elől északra húzódó horvátok érkeznek. Majdnem másfél évszázaddal később, 1664-ben a török nagyvezír, Achmed Köprili szenved vereséget, Szentgotthárd és Nagyfalu között. 606

Next

/
Thumbnails
Contents