Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 7. szám - Beke György: Megrokkant élet - burgenlandi magyarok között

sok egyéb Burgenlandban, Galambos Ferenc atya, alsóőri plébános ötlete volt. Otthont is Galambos atya teremtett az intézetének, az alsóőri plébánián. Van itt vendégszoba, tanácsterem, könyvtár, dokumentációs anyagok gyűjteménye, elsősorban őrségi vonatkozású, de járnak ide folyóiratok a világ minden részéből, összesen mintegy negyven. Ezenkívül a faluházban hatalmas magyar könyvtár, Galambos Iréneusz édesapjának hagyatéka. Számottevő a kéziratgyűjtemény, továbbá az intézetben több ezer fényképet, képeslapot, diát őriznek, több száz hangszalagot, hanglemezt, filmet, videokazettát.

Magyar Intézet, ahol csak nyomjeleiben maradt meg a magyar élet? Akisebbségi világban sokféle ellentmondás tűnik természetesnek, mivel maga az állapot természetellenes, amiből ki akarnak törni valamiképpen. Az intézet eddig hat önálló tudományos tanácskozást szervezett. Az elsőnek ez volt a témája: Szent István-i örökségünk. A következő két évben a kisebbségi gondokait tárgyalták meg: jogok és kötelességek, továbbá nevelés és oktatás kisebbségben. 1991-ben helytörténeti felmérés: Burgenland magyar örökségéről. Ismét a kisebbségi kérdés, kontinensnyi kitekintéssel: a magyar kisebbségek ügye a közös Európában. Elkövetkezett a hatodik tanácskozás, a legutóbbi: osztrák-magyar kapcsolatok a történelem során, a kezdetektől máig.

Ha már ilyen mélységekben megbolygatták a hajdani nyugati gyepűk vonalát, László Gyula professzor nem hiányozhatott az előadók közül. ... Ono- gurok, avarok, székelyek, akik lehetnek az avarok leszármazottai is... Az bizonyos, hogy Alsóőr, Felsőőr, Őrisziget a hajdani székely és besenyő gyepűőrök emlékét rejtik. A helységek német neve a magyar egyszerű tükörfordítása: Unterwart, Oberwart... A magyar államiság megszilárdulása követelte meg ezt a gyepűvonalat. Nyolc századéven át, a Rákóczi-szabadságharc végéig, a magyar állami létet védelmezte. A történelmi viszonyok néha hosszú időre jelentéktelenné tették, a gyepűőrző katonanépnek kenyérkereső foglalkozás után kellett néznie. Katonakorukban is az őrségi magyarok egyik kezükben fegyvert tartottak, a másikban ekét. Kivont kard - sőt, két kard két kézben - vagy magasba emelt fokos a hajdani magyar telephelyek átörökí- tődött, ma is használatos címerein.

— Miért fontos ismerniük az Őrség múltját? - kérdezi László Gyula professzor. — Hogy tudatában lehessenek: akárki volt az úr ezen a tájon, a magyar királyok, a bécsi császárok vagy most az osztrák köztársaság, önök itt nem vendégek, nem telepesek, hanem őslakosok.

Kinek mondja? Néhány értelmiségi ül a teremben a tudományos tanácskozás idején, iparosok, gazdák, nyugdíjasok. A magyar értelmiség már 1920 után elhúzódott innen, Vas megye keleti részeibe vagy még távolabb az anyaországba. Mellettem azonban fiatalok figyelnek kitartóan. Belőlük válik új magyar értelmiség az osztrák Őrségben? Felsőőrön mostanság nyílt meg a háromnyelvű, német-horvát-magyar gimnázium és a kereskedelmi iskola, 190 diákkal. Tanulnak burgenlandi magyar fiatalok a grazi, bécsi egyetemeken. Egy színinövendékük is van az őrségieknek, Horváth Barbara — így írja a nevét a kultúregyesület ünnepségén Ábrányi Emil versét szavalta: A magyar nyelv. Másutt, más körülmények között talán avíttnak hatna ez a költemény, itt ugyanúgy megrendíti a hallgatóságot, mint minket, székely kisdiákokat, mikor a bécsi döntés után, immár magyar főhatalom alatt először hallottuk. Az őrségi magyar egyetemisták felveszik a helyi népviseletet, úgy

604