Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 7. szám - Beke György: Megrokkant élet - burgenlandi magyarok között

állnak színpadra. Citerán játszanak. De hányán maradnak itt felnőtt korukban? Hánynak jut méltó munkahely? Ha Ausztria innen távoli vidékeire elkerülnek, magyar magányukban mi marad meg emlékezetükből?

Kubinyi András budapesti professzor a középkori magyar-osztrák kapcsolatokat vázolja, az Árpád-kori magyar, cseh, osztrák, lengyel váltakozó perszonáluniók létrejöttét és felbomlását, a nagyobb állami egység keresését, és a nemzeti azonosság védelmét. Szakály Ferenc témája: az Őrvidék, mint a török idők magyar hátországa. Új szemléletet sürget a magyar-osztrák történelmi kapcsolatok megítélésében. Juhász László író, jó emlékezetű szabad európás tevékenysége után, Fraknóváralja lakója és Burgenland meg Bécs magyar múltjának kutatója. Mátyás király ausztriai szereplését idézi, az osztrákok Mátyás-képének változásait, az igazságos ötéves bécsi uralkodása kapcsán. Ez a Mátyás-kép idők során előbb baráti, aztán ellenséges, most inkább realista. Juhász László illő tisztelettel kijavítja Kölcseyt: nem „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”, hanem a bécsi nép örömmel fogadta királyául Mátyást, aki szintén kedvelte Bécset, szívesen időzött benne, ott is halt meg.

Vörös Károly budapesti tanár előadásában Nyugat-Dunántúl tükröződését vizsgálta a múlt század magyar képzőművészetében. A trianoni határ ellenére az őrségi magyar hagyományokat nem lehet különszakítani Vas megyétől, egész Nyugat-Dunántúltól.

Szeretettel várt vendég volt Norbert Leser egyetemi tanár Bécsből. Jogász, szakmájának kiváló ismerője lehet, ha immár a harmadik osztrák kancellár tanácsadója. Galambos páter felhívja a figyelmemet, hogy Leser tanácsos hazajött Felsőőrbe, ahol az édesanyja ma is él. Tárnái Jolán a 84 éves mama neve, a hajdani borostyánkői segédjegyző, Tárnái Gyula leánya, így hát ízig-vérig burgenlandi. Bernstein-Borostyánkő itt van a közelben, a felsőőri járásban. A jegyző lánya a szombathelyi kedvesnővérekhez járt óvodába, később ugyanitt a leánygimnáziumba. Két szombathelyi diákélete közé esett néhány esztendő és Burgenland elcsatolása. Tárnái Jolán útlevéllel járt gimnáziumba, ahol sokat szavalt, énekelt, táncolt és írt. Akárcsak az apja, aki a határváltozás után is az Őrségben maradt. A Nyugati Újság Tárnái Jolánt, a diáklányt „Vas megye legfiatalabb írónőjének” nevezte. Majd később „Burgenland első magyar írónője” lett, míg nem tért át a német nyelvre, bécsi lapok munkatársaként. A Frauendichtung im Burgenland (Burgenlandi költőnők) antológia 1954-ben már osztrák költőként szerepelteti. Két jelentősebb önálló kötete: Die Pappelallee (A nyárfasor), novellák, 1974, Ring des Daseins (Ittlétünk gyűrűje), versek, 1980. A hajdani Vas megye legfiatalabb írónőjének kifejezési nyelve régóta a német, de élményanyaga jórészt magyar és őrségi. Ezért tervezik Galambos páterék, hogy Tárnái Jolán munkásságát magyarul is bemutatják.

Nem egyetlen mai osztrák író, akit az őrségi magyarság „adott” a nyugati szomszédnak. Lantos Titusz - németesen Titus Lantos - a stájer írók körének tagja, polgári foglalkozása szerint tanár Pischeldorf helységben. Könyveinek mecénása a tartományi kormány és a kultuszminisztérium. Édesapja a burgenlandi Nagyszentmihályon tanított és kántorizált. Német nőt vett feleségül, Lantos Titusz vegyes családban született Felsőőrön, 1937-ben. Gyermekként még jól tudott magyarul, de anyja, apja korán elhalt, tízévesen teljesen német

605