Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 3-4. szám - Kaba Ákos: Az őskrónika és Anonymus koratörténete
Ötödik típus a kolostori évkönyvek, amelyek csak sovány másolatban maradtak az utókorra. Elemzéseink során az Öskrónika és az Anonymus szövegét követjük. Az Öskrónika szövegéből legtöbbet a Tarihi Üngürüsz és a Képes Krónika őrzött meg. Az évszámokat és az első hódító fejedelem nevét leghívebben az utóbbi őrzi. Őstörténete két részből áll. Első rész a Hunor népének 373-ban történt Eatar (elírva Catar, Kattár, Kádár) fejedelem vezette honfoglalása. Kattar (Eatar) a Tarihi Ungörüsz krónikában a Hunor népe első bejövetelének vezére. A Képes Krónika szerint Eatar, Bendegúz előtti ős. A második rész pedig a 677. évre rögzített visszajövetelük, amelyhez átmenet nélkül kapcsolták az Árpáddal kezdődő vezémévsort. A múlt században a 677-es visszajövetel perdöntő szövegét szándékosan kihagyták a Képes Krónika magyar fordításából. Hunor népének első foglalása a krónika szerint: „Az Úr megtestesülésétől számított 373. évben, Valens császár és Celestin, a római egyház pápája idejében...”. Majd Atyla halálával kapcsolatban írja: „... az Úr megtestesülésétől számított 445. évben, II. Marcián császár és Gelasius pápa idejében halt meg”. Mivel a szászár neve kormeghatározó, uralkodott 450-457-ig, azért másolói hiba a 445, a 454. év helyett, amit később az avarokra utaló évszám is megerősít. Tudnivaló, hogy Attila halálának 453. éve tudós kikövetkeztetés. A visszajövetelüket pedig így rögzíti: Az Úr megtestesülésétől számított 677. évben, száznégy évvel Atyla halála után, III. Constantin császár és Zacharias pápa idejében..., a hungarok másodszor jöttek ki Scythiából”. Kétségtelen, hogy itt hibás a szöveg, mert 104 évvel Atyla halála után nem 677 - amikor IV. Constantin uralkodott - hanem az 558. év következik. Ez pedig az avarok bejövetelének az éve. Közbevetve jegyezzük meg, hogy III. Constantin (641) rövid, pár hónapos uralkodását kihagyva, régen IV. Constantint sorolták harmadiknak (668-685). Az eredeti szöveg tehát értelme szerint a következő lehetett: ,^Atyla halála után száznégy évvel jöttek be az avarok, és Az Úr megtestesülésétől számított 667. évben III. Constantin császár idejében ... a hungarok másodszor jöttek ki Scythiából”. Valamilyen okból, valószínű figyelmetlen másolás eredményeként, kimaradt az avarokra utaló megjegyzés. Egy későbbi krónikás észrevette a botlást, hogy Atyla halála utáni 104 év nem lehet 677, de már nem tudott mit kezdeni vele, mert az avarok emlékezetét akkor már a feledés köde borította, ezért csak a saját elgondolása szerint kísérelte kiigazítani a tévedést. így keletkezett azután Atyla 124 éves kora, valamint halála utáni 304 évvel a 744. évi második bejövetel, s még más ehhez hasonló jó szándékú, de minden alapot nélkülöző belejavítás. Az előbbi szövegromlást egy másik is tetézte. Az Őskrónikában, mint már említettük, a 677. évi visszajövetelhez átmenet nélkül kapcsolták a vezémévsort. Ebben Árpád bejövetele nem évszámmal, hanem csak egy idézettel van jelölve: „Visszaadta hát az Úr a hungaroknak Pannóniát, miként Mózes idejében Izrael fiainak ... Chanaan összes országát”. A két bejövetel, a 677-es évszámmal jelzett és Árpádé évszám nélkül, a tájékozatlan másolóban azt a látszatot keltette, hogy ez a két esemény összetartozik. Ennek eredménye lett a két bejövetel alapos összekuszálása, úgy évszámokban, mint az események leírásában. Az Árpáddal kapcsolatos előbbi idézet maradéktalanul alátámasztja feltevésünket, hogy az ősforrás tulajdonképpen Hunor népének krónikája volt, mert még Árpád hódításánál is azt emeli ki, hogy „visszaadta hát az Úr a hungaroknak” - mármint az ittlévőknek - a régi földjüket. De Anonymus is világosan utal rá, hogy (már itt meglévő) Hungvárról hívják a szkíta földről kiköltözött népet hungarusoknak. A Tarihi Üngürüsz szövege még határozottabban, csak Hunor népének őstörténetét adja. Sőt még azt is megtudjuk megjegyzéseikből, hogy „... a hírmondó szavai azt bizonyítják, hogy Üngürüsz népe Hunor nemzetségből származott. Mivel Hunor neve később Üngürüszre változott”. Az Öskrónika tehát egyértelműen alátámasztja László Gyula feltevését, hogy a késő avarok, helyesebben várkonyok (fehér hunok) az unga- rokkal együtt, nagy számban megérték Árpád népe honfoglalását. De kell-e több bizo359
