Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 3-4. szám - Kaba Ákos: Az őskrónika és Anonymus koratörténete
Theodorikhoz. Az Eddák vérszomjas Atlijának nyoma sincs az énekben. Viszont Etzel szelíd alakja félreérthetetlenül Vajk-Istvánt tükrözi. Míg az első ének Siegfried történetének német felfogása szembeötlő, addig a második énekben a vérszomjas Kriemhild jellemzése egyenesen németellenes. Legyen ennyi is elég az ének keletkezése és összeötvözésének felvillantott részleteiből, melyek minden kétséget kizáróan megerősítik, hogy a második ének főleg magyar hagyományokra épült. Tehát a koratörténetünket cáfoló érvek közül a Niebelun- gen ének sem állja ki az új szempontú vizsgálatok megmérettetését. Maradna még az utolsó érv, hogy a honfoglalás előtti koratörténetünk a krónikások, pontosabban Kézai mester koholmánya. Ez a ma is uralkodó feltevés annál meglepőbb, mert Győrffy György a negyvenes évek végén még Ákos mestert tartotta a hun krónika szerzőjének. Tehát szerinte is Kézai előtt volt már hun-magyar krónika. Újabban azonban elbizonytalanodott ebben a kérdésben. Ákos mester szerepéről csak annyit jegyzünk meg, hogy ős is már egy meglévő szöveget bővített, erre az ősszövegre még bővebben kitérünk. Ezúttal csak Kézai megfogalmazására szűkítjük vizsgálódásunkat, hogy abból a hun krónika szerzősége mennyire igazolható. írásából kiérezhető, hogy realisztikus magyar történetet szándékozott írni. Ezért hagyta ki a szarvasüldözés kivételével a mondái hagyományokat. Ismerete azonban nem volt elégséges szándéka megvalósításához. Külföldi kútfőkre hivatkozik, de írásából nem tűnik ki, hogy melyek voltak azok. Kérdéses Jordanes ismerete is. Magyar főúri nemzetségekről nem ír. Függelékében viszont a korabeli társadalom szerkezetéről kiváló leírást ad. Egyénien kivonatolta a bővebb krónikát. Bevezetésében a piramisokat írja le Bábel tornyának. Derekasan összezavar honfoglalásokat és azok időrendjét. Elképzelhetetlen, hogy egy tudós magister az Árpád népe honfoglalását 872-re és az Attila előtti, 373-ra rögzített első bejövetelt a 700. évhez kapcsolja. Ez utóbbi tény egyedül is eldöntené, hogy Kézai nem lehetett a hun krónika szerzője. A 677-es visszajövetelkor Erdélyben alapított hétvárat Árpád honfoglalása idejére helyezi úgy, hogy Ung várát sorolja be a hetediknek. Naivan cáfolja, hunok helyett a magyarok (hungarus) származását a pusztai szellemnőktől. A bővebb krónikákkal ellentétben ö már egy népnek veszi a hunokat és magyarokat. Szerinte Ménrótnak Hunoron és Mogoron kívül több fia is volt, nem értette az eredetmondát, hogy a két fiútól nemcsak egy, hanem több testvér törzsszövetség származott. Székelyek megsegítésére a feltámadó és hadak útján visszatérő Csaba-hagyományból is egy suta magyarázatot csinált: >rAkkor gyere vissza, amikor Csaba Görögországból visszatér.” Jóhiszemű tévedéseit tetézte Bogát fia jelzőjével, Bulcs harka synonym neve valószínű Vérbiró-Bulcs volt, ebből alakíthatta a németek vérét ivó Vérbulcsot, aki mint ismeretes keresztény volt. Kézai jó szándékú, de hiányos ismeretekkel rendelkező író volt. írását Győrffy György is az Őskrónika „eltorzult kivonatának” tartja. Mindenesetre a hun krónika átírásában elkövetett ügyetlen tévedései kizárják, hogy ő lenne annak szerzője. A szerzősége mellett újabban felhozott társadalomtörténeti érvek sem védhetők a fentiek ismeretében. Összefoglalva a hagyományainkat cáfoló érveket, az újabb kutatások tükrében egyik sem bizonyult megalapozottnak. Nincs akadálya tehát, hogy koratörténetünket az eddig tudományosnak vélt előítéletektől mentesen vizsgáljuk. Végezetül az utolsó ellenvetés, hogy függetlenül minden külső hatástól, mert ilyen nem bizonyítható, a honfoglalás előtti koratörténetünk mégis csak a krónikás képzelet dús leleménye lenne. Erre keresünk választ a honfoglalás előtti időrend tüzetes vizsgálatával. * Mielőtt azonban krónikáink elemzésére rátérnénk, az Anonymus-kérdéssel kapcsolatban lenne néhány észrevételünk. írása, illetve annak 13. század végi másolata, 240 356
