Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 1-2. szám - VALLÁS ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET - Galambosi László: "Álmomban is az óceánt hallgattam" Szakács Eszter: Halak kertje

Tengermélysötét és hajnalvilágos országait, birodalmait tárja elénk Szakács Eszter. A tökéletes költemény-zene szolgálja látomásaink kimeríthetetlen gazdagságát, törhetetlenné szorítja a formát. Ismételhetetlenné a hangot. Erkélyről kertbe lát, ahol:

Csalánbokrok között út mocorog vékonyan, mint egy szaxofon dallama.

Fiúk ágakkal tömik, etetik a lomha tüzet. Füst száll, derekát szél-gyűrű fogja össze. A füst karcsú lánnyá lényegül, a szél-gyűrű: szikrázó aranyövvé. A csoda, az átváltozás tovább ragyog:

Tetők felett, fönt kidugják fejük a kémények ringó kukacai.

Tükörben bámulja magát a kamasz, s nem hiszi, hogy az, aki.

Foncsoros üvegbe néz, mint kígyószembe: magát hipnotizálja. Marióként lassan, báván visszadől a vetetlen ágyba.

íme, a korán belélegzett, az alvásba visszadajkáló reggel:

szeme sarlós

résén át figyelt,

hogy babrál a csend hajában, mely egészen átnedvesedett,

S kifehéredik a Holdas éj, hull egyre tündöklő ezüstje:

Holdas éj hull egyre, szelíden ránktapad.

Karodban fekszem, nézem hogy világít ha jad.

Még szunnyad a pár. Ébred a föld, Gaia széttekint. Életet, levegőt melenget. Fülön csípi a szőlőlevelet, a tapsoló szirmokat. A fényes gesztenye sűrű-zöld sündisznőbörbe öltözik. Zümmögve lebegnek, mint ejtőernyős-kötelékek, az ezüstbe öltözött bogarak. A levegő mindent magához ölel a szél, a magasság parancsára:

A kopár, pezsgőszínű égen angyal-rajok vonultak át,

Fent, hűs fényben lombként kitárta antennáit az újszülött.

A lét énekese, a költő Va Veng, halála előtt fölment a hegyre; szívére hajló állal aludt. Álmában látta a csillagok áttört homlokát, a pusztulásba zuhanó életet.

Mivel bűvöli Szakács Esztert a Tejút? Látomás-csillagokkal, gondolat-fényekkel. Az arc egyetlen fehér tojás: alszik a haj vadkacsafészkében. Párás reggel az ősz. Lassan nő a fény, mint a holtak haja. Felszökő gejzír a domb a bálna homlokán. Esőben hallgatják a parti sziklák bálnaénekét a hullámok közelébe érkezők. A Hold kivilágított

189