Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 1-2. szám - Csicskó Mária: A hiányzó parasztpolitikus B. Szabó István
a pártközpont hathatós támogatására. A budapestiek passzivitása a kormány- párti jelöltet, Ángyán Bélát segítette, aki köztudottan Eckhardt Tibornak, a Kisgazdapárt elnökének volt a kártyapartnere... A következő választásokig gazdasága rendbehozatalára fordította figyelmét, amire szükség is volt, hiszen a közszereplés idején erre kevesebb energiája maradt. Virilista jogon továbbra is részt vett a községi képviselő-testület munkájában, amihez 1935-től a vármegyei törvényhatósági bizottságban végzett tevékenysége társult, továbbá tagja volt a Kisgazdapárt úgynevezett (országos) állandó választmányának. B. Szabó István politikussá válásának folyamatában mérföldkőnek számít, hogy 1939 májusában parlamenti mandátumhoz jutott. Miközben a Kisgazdapárt képviselőinek a száma ekkor 22-ről 14-re apadt, a békési választó- kerületben - az országban példa nélkül állóan - sikerült megszerezni az egyéni mandátumot is. így, amikor a vármegyei lajstromon szintén megválasztott Tildy Zoltán akként döntött, hogy az egyéni mandátumot tartja meg, a lista második helyén álló B. Szabó Istvánt mint pótképviselőt behívták a Parlamentbe. A készülődés több mint tíz évig tartó szakasza után, már számtalan győztes és vesztes csatában megedződve lépte át az ország házának kapuját. A párt képviselőcsoportjának ekkor három parasztképviselője volt: a főtitkár, Nagy Ferenc, G. Váczy Lajos8 és B. Szabó István. „A parlamentben a Kisgazdapárt irányvonalát Eckhardt Tibor képviselte, mellette Tildy, Nagy Ferenc voltak a párt fő szónokai” - írta visszaemlékezésében. Ugyanakkor a költségvetés mezőgazdasági fejezetének, valamint más, az agrárágazattal kapcsolatos törvényjavaslatnak a vitáján a Kisgazdapárt részéről több alkalommal B. Szabó Istvánt bízták meg a vezérszónoki teendők ellátásával. Értelmesen, a gyakorló gazda tapasztalataiból merítve, és az agrárszegénység helyzetét is mélyen átélve mondta el bírálatát a kormány előterjesztéseiről, illetve nyújtott be interpellációt9. Nyilván örömmel töltötte el, hogy a kinyomtatott parlamenti beszédeit megismerő vidéki kisgazda- és olvasóköröktől az alább idézett levélhez hasonló visszajelzéseket kapott: „Nem hallgathatjuk el, hogy a parasztság ügyének nemcsak bátor védőjét, de egyben tekintélyének a növelőjét is megtaláltuk Önben. Épp ezért a nehéz és felelősségteljes poszton is ne érezze magát egyedül, mert a magyar parasztság öntudatos tömegei lelkileg mindig Önnel vannak.10” 1939 augusztusában — titkos szavazással - beválasztották a párt intézőbizottságába. Hozzá kell tennünk, hogy Eckhardt Tibor, Tildy Zoltán, Klein Antal11, Bajcsy-Zsilinszky Endre mellé ötödikként azért is kerülhetett, mert a „párt jellegének megóvása érdekében”, ahogy erre Tildy Zoltán felhívta a figyelmet, szükség volt egy kisgazdára12. B. Szabó István működésének másik fontos terepe a Magyar Parasztszövetség lett, a szervezetnek alapító tagja volt, és az alelnöki tisztet is betöltötte. Úgy az önálló paraszti érdekvédelem gondolata, mint az a célkitűzés, hogy megóvják a falusi népességet a szélsőséges, elsősorban nyilas befolyástól, tökéletesen egybeesett szándékaival. A Parasztszövetség 1941-42-es összejöveteleit megörökítő fényképekről leggyakrabban az éppen szónokló Nagy Ferenc tekint ránk. Jobbján a dunántúli Kovács Béla, balján a tiszántúli B. Szabó István. Nem feladatunk, hogy rangsoroljuk az 1945 előtti Kisgazdapárt vezetőit, de úgy hisszük, ezek a felvételek a paraszti csoport tényleges hierarchikus viszonyait mutatják. B. Szabó István képviselősége idején a politika legdrámaibb tétele a német 112
