Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 12. szám - VITA - Láng Gusztáv: Hogyan lehetünk múltszázadiak - Hozzászólások Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? című az Életünk 1994/8. számában megjelent tanulmányához

mi retorikája. Az említett államnemzet-ábránd ugyanis valósággal megtiltotta nekik, hogy Trianont annak tekintsék, ami volt: hadizsákmányosztásnak. Bizonyítaniuk kellett - nem is annyira a világ, mint inkább önmaguk előtt -, hogy arra, amit kaptak, mindig is ősi, „történelmi” joguk volt; hogy szerzeményük jogos örökség (lásd a honfoglalást mint Attila örökének „visszaszerzését”).

Ez az érvelés azonban egy ponton túl önveszélyessé válik. Vegyük az általam viszonylag legismertebb példát, a dáko-román kontinuitáselméletet. Ez nem azért szinte vallásos dogmája a román történetírásnak, mert művelői képzetlenek, nem tudnak más, valószerűbb hipotéziseket felállítani, hanem mert az elmélet oly szorosan összefonódott az említett ,jog-igazoló” politikai érveléssel, az egységes nemzetállam vágyálmával, és oly mértékben meghatározta nemzedékek identitástudatát, hogy bármilyen kétely vele kapcsolatban mindennek a válságát idézné elő. Ha az elmélet hamisnak bizonyulna, az általa bizonyított „történelmi jogok” is átszállnának másokra - például a magyarokra. Erre mondja a kínai közmondás, hogy aki tigris hátán lovagol, nem száll le akkor, amikor akar.

Bele kellene törődnünk, hogy a nyelvészet is, a régészet is szaktudomány; célja tudományos igazságok keresése, s e keresést elősegítő hipotézisek felállítása. De nem a nemzettudat alakítása - a közvéleményre s annak (ugyancsak szakszerű) nevelőire kell bízni, hogy mit és hogyan fogad el identitásalakító tényezőnek e tudományok eredményeiből. Ahogy Mauriac mondta egy öregkori interjújában: „Az Istent nem érdekli, hogy mit írunk - legfeljebb felhasználja.”

1085