Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 12. szám - VITA - Pusztay János: Lettünk-e finnugorok?

tulajdonképpen a magyar nép megalázására irányul, és az alábbi bárom rétegnek áll érdekében:

Az egyik a német tudósok csoportja. A magyar nyelv finnugor voltát a Németországból Magyarországra hívott Budenz József, az első magyarországi finnugor tanszék vezetője képviselte leginkább. Emlékezzünk arra, hogy a múlt század végén, annak utolsó harmadában dúlt az ún. ugor-török háború, amelyben a magyar nyelv finnugor rokonságát, illetőleg török rokonságát hirdető tábor kemény, alapjában véve azonban szakmai vitája zajlott, amely aztán a finnugor tábor győzelmével végződött. (A német elem a „sumér tábor” érvei között is megjelenik.)

A következő: a zsidóknak érdeke az, hogy a magyar nyelvről a finnugor eredetet bizonyítsák be. Való igaz, hogy a hazai finnugor nyelvészet alapító nemzedékeiben is jelentős arányban vannak magyarországi zsidó kutatók, akik kiváló felkészültségű szakemberek. Bizonyos politikai-ideológiai erőknek érdekében állhatott és talán áll ma is, hogy ezt a magyar-zsidó szembeállítást napirenden tartsa.

A harmadik erő, amelyiknek érdeke a magyar nép és nyelv megalázása a finnugor rokonsággal, 1945 után jelenik meg Magyarországon: a bolsevikok a magyarból másodrangú szolganépet akarnak kialakítani azzal is, hogy elveszik tőle a dicső múltat, a dicső történelmet, és ilyenformán a nép ideológiai célok szolgálatába állítható. (Hangsúlyozni szeretném, hogy ezt Bakay nem mondja, ismerve viszont e kérdéskör tudománytalan oldalának agyonpolitizált és agyonideologizált szakirodalmát, el kellett ezt is mondani.)

Az, hogy egy nyelv melyik nyelvcsaládba tartozik, nem értékítélet, hanem tudományos tény. A magyar nyelv finnugor, uráli eredete szintén nem értékítélet. Nem a németek megalázó politikájának a következménye, hanem a magyar nyelv számos más nyelvvel a finnugor nyelvcsaládot alkotja. Nem kívánok Bakay cikkével a továbbiakban foglalkozni, mindazonáltal egy megjegyzést még teszek: nagy logikai bakugrás van a cikk címében és tartalmában, tudniillik a kérdésfelvetés, főleg az arra adott válasz, hogy hogyan lettünk finnugorok, hamis. Nem azért lettünk finnugorok, mert Schlözer és más német tudósok ezt kitalálták, magyar bábjaik, követőik pedig elhintették, ugyanis mi nem finnugorok lettünk, hanem a nyelvünk finnugor.

4. A finnugrisztika, illetve uralisztika a többi tudományhoz hasonlóan örökké fejlődő tudomány. Tehát az egyszeri megállapítások nem tekintendők örök érvényűnek, hanem azokat időről időre a tudomány fejlődésének szabályai, lehetőségei szerint felül szokás vizsgálni. Teljesen természetes, hogy egy kétszáz vagy száz évvel ezelőtt leírt, az akkori tudományosság szintjének megfelelő vélemény, nézet, tétel, ma nagyon gyakran már nem állja meg a helyét. Egészen biztos vagyok abban, hogy akármilyen okos, szép és ma helytállónak látszó megállapításokat tesznek akár régészek, akár nyelvészek, vagy más tudományterületek művelői, még akkor is, ha nem engednek ideológiai-politikai csábításoknak, ezeket a megállapításokat, nézeteket a következő generációk valamelyike meg fogja kérdőjelezni és akár az ellenkezőjét is be fogja bizonyítani. Bakay cikke nem tükrözi a legkorszerűbb, legújabb nézeteket, írása tehát tulajdonképpen ködvívás, amikor kiszemel az elmúlt néhány száz esztendő véleményeiből egyet-mást, amelyik nem felel meg neki, vagy az

1073