Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 12. szám - VITA - Pusztay János: Lettünk-e finnugorok?
PUSZTAY JÁNOS Lettünk-e finnugorok? 0. A tudomány tárgyilagos, elfogulatlan. A tudomány indulatoktól mentes. A tudományt politikai indítékok nem befolyásolhatják. A tudomány toleráns, de határozott. Mindazoknak, akik a tudományosság igényére, a tudós, a kutató névre méltónak akarnak bizonyulni, ezeket a szempontokat figyelembe kell venniük. Erre a rövid bevezetőre azért volt szükség, mert a társadalomtudományoknak több területe is van, amelyek igen közel állnak az ideológiához, illetőleg azokat nagyon sok esetben politikai, ideológiai célok szolgálatába állítják. Ilyen kérdéskör pl. egy-egy nép, nyelv eredetének kérdése. 1. Egy nép, illetve nyelv eredete tudományos — és az előbbiekből következően tudati, politikai — kérdés. A nép és nyelv eredete csak addig játszható ki a tudat, a nemzettudat, illetőleg a politika számára, amíg ezt a kérdést nem tudományos alapon válaszolják meg. Az indulatoktól nem mentes viszonyulás ebhez a kérdéscsoporthoz azért veszélyes, mert igen könnyen elvezethet a népek hierarchiájához, a rasszizmushoz. Kimondva vagy kimondatlanul, de megfogalmazódnak a nép-, illetve nyelveredet kapcsán a különbségek az egyes népek, egyes kultúrák között, és így teljesen tudománytalan módon magasabb, illetve alacsonyabb rendű népekről beszélnek. Nincs ez másként a magyar nyelv, illetve nép eredetével kapcsolatban sem. A kérdésnek hosszú tudománytörténete van, amelynek a kezdetei a humanizmus korára nyúlnak vissza. A humanizmus egyfajta demokratizálást eredményezett, hiszen az addig el nem ismert, ún. népnyelvek a humanizmus korában válnak egyenrangúvá a szent nyelvekkel: a latinnal, a göröggel, a héberrel. Ez az egyenrangúság úgy alakul ki, hogy első lépésként ezekre a nyelvekre lefordítják a bibliát, és ezzel megteremtődik az ideológiai alapja annak, bogy a népnyelvek azonos rangúak, súlyúak lesznek az előbb említett szent nyelvekkel. A magyar nép, a magyar nyelv esetében mind a mai napig számos, a tudományosság részéről nyilvánvalóan cáfolható, alaptalan, tudománytalan, korábban délibábosnak is nevezett elképzelés olvasható. Ennek többek között az lehet az egyik kiváltó oka, hogy a magyar nyelv olyan távol van a vele akár legközelebbi rokonságban is lévő nyelvektől, hogy ellentétben például a germán vagy a neolatin nyelvcsoportban, nyelvcsaládban tapasztalható helyzettel, a nyelvrokonság csak a szakember számára igazolható, a nyelvészetben nem járatosak számára nem, és ez mindenféle fantáziálgatásnak, különböző tudománytalan nézeteknek táptalaja lehet. Az átideologizált, a 1071
