Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 10-11. szám - Molnár Gergely: Adalékok a "nagy háború" történetéhez
Egyszer aztán a németek - mikor kiverték a bolsevikieket a környékről, s a bolsevikiekhez pártolt hadifoglyokat elfogták és kivégezték, elfoglalták a vasútállomást, meg a 3-4 kilométerre eső nagyobb várost: Sulint- élelemkeresés céljából megjelentek a kis völgykatlanban, a patak menti Malatinszki falucskában is. Ekkor ütött az ő szabadulásának órája. Azonnal jelentkezett a német kommandónál. Tudtára adták, hogy „haza lehet menni”. Kerekes Géza nevű alsónémedi bajtársával, meg egy szetnesi fiúval szépen útra keltek. Pantyilev Sovilovics-Viscsenkó Iván gazdának minden jót kívántak. Kis falujokhoz csak egy kilométerre volt a vasútállomás, honnét Sulinba, majd Galícián keresztül, Kőrösmezőn át Debrecenbe s a román fronton levő Sepsi- szentgyörgybe mentek. Még két heti idő, a megfigyelés unalmas napjai verték le szárnyát repülésvágyának - aztán hazaért Orgoványra, mint egy kalickából szabadult boldog madár. A szép sík kiskunsági pusztára pazarul ontotta éltető sugarát a jó nap; János cigány pőre nemzetségével a vad vizek partján verte a hitvány vályogot, az árpakalász hegyesszögbe konyult már, mint a szegényember pipája; elérkezett az aratás örvendetes ideje is; 1918-at írtunk... BENDA MIHÁLY 30 éves, nős, római katolikus, teljesen szavahihető kovácsmester. Besorozták 1915. januárjában. Bevonult ugyanezen év január 21-én a 29. gyalogezred 4. századához. Kiképzés után azonnal a harctérre vitték. Május 21-én, a Kárpátokban vívott legelső csatában - az oroszok frontjukat éppen mellette áttörvén - fogságba esett. Oroszországban egy társasági tulajdonban lévő azbesztbányatelep kovács- műhelyében dolgozott az Urál hegységben. Elég jó dolga volt. Egy Selmecbányái tanító is dolgozott a telepen, de aza z irodában volt alkalmazva. Egy időben - jó három hónapig - beteg is volt; mankón járt. De a gyártelep orvosa kezelte és kigyógyította. Fizetése havi egynéhány rubel és teljes ellátás volt. Kérdésemre, hogy megnézte-e a gyárban az azbeszt feldolgozását, szép részletesen elmondotta, hogyan töri porrá a gép az azbesztet tartalmazó köveket; hogyan szitálják ki a gépek a kőport belőle; hogyan szortírozzák az azbesztport első - második - harmadik osztályba. A harmadik szortírt cementbe használják, a másodikból ruhát-mit készítenek, az első klasszisúból pedig, mely a kiszitálás után olyan fehér, mint a hó, és olyan könnyű, minta pehely, csinálják a tűzálló és átlátszó azbesztüvegeket stb. 1918. május havában a gyártelephez legközelebb eső Nevianszki városba ment, és kisebb lakatosműhelyben dolgozott még nagyobb kereset mellett; egy hónapig pedig az ugyanott levő nagyobb lágerben tartózkodott, honnét aztán a dán vöröskereszt — melynek, mint mondja, minden nagyobb városban a hadifoglyok sorsát figyelő és intéző irodája volt - mint invalidust, több fogoly társával együtt, bár nem volt semmi baja, Szentpéterváron keresztül Orsára vitette, hol a német katonai hatóság átvette őket. Hóimban 14 napig megfigyelés alatt volt, innen pedig augusztus havában a káderjéhez jött Pestre. 56 napi szabadsága most - hogy ezeket beszéli -, november hónapban (1918!) jár le. 1002
