Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 10-11. szám - Molnár Gergely: Adalékok a "nagy háború" történetéhez

MOLNÁR GERGELY

@^dalékok

a „nagy háború” történetéhez

HADIFOGSÁGOT SZENVEDETT ORGOVÁNYI KATONÁK SORSA ÉS

VISELT DOLGAI - SAJÁT ELBESZÉLÉSÜK UTÁN RENDBESZEDVE ÉS LEÍRVA

DEKLINA HORVÁTH MIHÁLY

D. Horváth Mihály 35 éves, római katolikus, két gyermek apja. Alább következő történetét útközben beszélte el nekem 1919. május 5-én, mikor jöttem hazafelé a felső iskolánál végzett vallástanításból - gyalogosan. Szép derült nap volt; a sok vizet fodrozta, szárította az enyhe déli szél. Nagy bogdán felhők - mint egy-egy vármegye - szálltak északnyugatról délkelet felé. Bíbicek hujjákoltak a vizes talaj fölött; egy-egy vakmerő hím majd- majd megcsapta a kalapomat, annyira hajtott volna elfelé a féltett tájról, hol hevenyészett fészkében már bizonyára ott voltak a környezethez hasonló színű zöldessárga tojásai.

Szolgált a 38. gyalogezred 1. századában. Foglyul esett 1915. július havában. A Lemberg körüli csatákban július 1-től 8-ig tartó folytonos támadásban soraik igen megfogyatkoztak. Tisztjeik nagy része - így mondja - „éjjel megszökött”! Majd meg az oroszok támadtak, de ők már csak 10-15 lépésnyire voltak egymástól a dekungokban.

Egy pillanatban ő is kilépett, és menekülni próbált a fütyülő golyók között, de egyik bajtársa figyelmeztető szavaira visszaugrott, és a futóárok pandaljá- ban* elbújt. Onnét húzták ki az oroszok, s lefegyverezve hajtották őket Kijevbe; azután következett Dvotka (3 hét), aztán Caricin, hol augusztustól november haváig állami áttöltésen dolgoztak - majd Asztrahán, hol lágerben fát hordtak a konyhára meg a pékek számára.

Ez már 1916 tavaszán volt. Ott osztották ki őket mezei munkára. 0 egy Petnica Iván (magyarul Péntek János) nevű 70 éves, igen jómódú öreg gazdához jutott, kinek négy feleséges fia mind oda volt a háborúban; sőt egy éppen Magyarországban - Budapesten volt mint hadifogoly. Péntek gazdának pár száz hold tulajdon birtoka, s ezenfelül a kalmüköktől bérelt szintén pár száz holdnyi — leginkább legelő — árendás földje volt. Nagy, hosszú épületei, sok heverő marhái és lovai voltak; 9 pár ökre tolta a jármot.

* pandal: az árok oldalába vájt üreg

993