Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11-12. szám - Lászlóffy Aladár: A lépegető ember, Jóvátétel-blues (versek)
LÁSZLÓFFYALADÁR A lépegető ember A kor padlója ez a havas, Don-kanyaros, Csákiszalmától szennyes, de emberijogos. Tápászkodjunk csak, rajta! kiontottvér-vörös, meg lehet csúszni rajta, jeges és börtönös. Légy aranyból vagy fából, csak mindent elviselj, kórházi ágy havából Dózsaként kelni fel. Tessék, hogy betemessék: emlék-tartása már hányszor mutasson példát még holtan is. Hogy jár. Mint szálegyenes emlék - utánanézhetünk: így lábalt ki a bajból apánk és nemzetünk. Egy szép napon mint Lázár csak felkel, úgy megy el... Szabadnak lenni, más már aligha érdekel. 930
/
