Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 10. szám - Lőrincz Zoltán: Az óegyház spiritualizmusa - Adatok az ókeresztyén művészethez

vezet. A szimbolika az üdvtörténet jelképeinek bemutatására vállalkozik, másfelől bibliai történetek képi megjelenítését eredményezi. Az ókeresztyén művészet festményei, mozaikjai és domborművei még nem szentképek, hanem bibliai képeskönyv, bibliai történetek és események ábrázolásai.

Krisztus emberi és isteni voltának eldöntéséért folyó teológiai vitában felmerült Jézus kiábrázolásának és ezzel összefüggésben az Atya megjelenítésének kérdése. Jézus, mint az Atya képmása. „Istent soha senki sem látta; az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.” (Ju. 1; 18) E küzdelemben alapozódnak meg azok az argumentumok, amelyeket a képzőművészet egyházi bevonásának igazolására felhasználtak. Az óegyház és a művészetek viszonyának tisztázáshoz érdemes az egyházatyákat idéznünk, ti. viták, disputáik, irataik mutatják azt a tépelődést, ami a korai egyházat a művészetek terén foglalkoztatta.

Ireneus (t 202?) föművében: Az eretnekségek ellen avagy a hamis gnózis cáfolata (Adversus haereses) című munkájában fejti ki véleményét a művészetekről.3 Az egyik gnosztikus szekta a karpokratianer ellen lép fel, akik- Pythagoras, Platon, Aristoteles képe mellé odateszik a Krisztusról készült festményt is,- a képeken kívül plasztikai alkotásokat is használnak (ez a faragott kép problematikája),- a szekta által használt műalkotásokat állítólag Jézus korában keletkezett képmásra lehet visszavezetni,- a képeket pogány kultikus formában tisztelik.

Iréneus tulajdonképpen nem a műalkotások használatát, hanem az azokkal való visszaélést ítéli el. Nem művészetellenes és nem képgyűlölő ő, de óv a képek használatától. Fokozottan érvényes ez egy Krisztus-kép alkotásának a lehetőségére nézve. Az, hogy Ireneus a Krisztus-képet elveti, krisztológiai felfogásából ered. A históriád Jézusban túlhangsúlyozza az istenséget; nála Jézus nem „vere deus” és „vere homo” egyszerre, hanem „emberfeletti”.4 Tertullianus (kb. 160-220 körül) radikálisan fellépett a korábban már általános jó pásztor ábrázolás ellen. Az ókerestyén művészet jó pásztor ábrázolásai hű példái annak, hogy telítődik az antik művészet egyik formai eleme (Orfeusz-ábrázolások) keresztyén tartalommal. A jó pásztor téma elterjedésében az egyházatya a pogányság, ezen túl az antik befolyását látta. Mint a keresztyénség védőügyvédje lépett fel a pogányokkal szemben. A keresztyénséget meg akarta óvni az antik művészettől s annak bálványimádó világától. A „De spectucalis” (A látványosságokról) című írásában kategorikusan megtiltja a keresztyének színház- és cirkuszlátogatását. A tilalom igazi oka, hogy Tertulliánus szoros kapcsolatot látott a cirkuszi, színházi játékok és a képzőművészet kereteiben megnyilvánuló bálványimádás között. A képzőművészet kérdéseiről „De idololatria” (A bálványimádásról) című munkájában írt a legrészletesebben. Nemcsak a bálványimádást, hanem a képzőművészetet, de a zenét, a színházat is, egyaránt elutasította. Tertulliánus számára egy képnek nem a lehetségessége, hanem a megengedhetősége a kérdéses, ezért mindig és szigorúan a mózesi parancsolatra hivatkozik. Számára egyértelmű, hogy Isten invisibilis (láthatatlan), ezért kiábrázolhatatlan. Tertulliánus minden antropomorf Isten-elképzelést elutasít, ezért akár festészeti, akár szobrászati ábrázolások ellen fellép. Alexandriai Kelemen (+ 215 körül) „Intelem a görögökhöz” (Protreptikos) című munkájában világosan leszögezi: „számunkra egyértelműen tilos „trügerische Kunstwerke”-t készíteni, mert a próféta (Mózesre gondol) megmondta: „nem készíthetsz magadnak képet”.5 Az ótestamentúrni képtilalom körüli vitában fontos szerepet játszott az érckígyó és a ké- rubok kérdése. Mindkettő készítését Isten rendelte el. Akérubok megemlítésénél Kelemen elárulja, mit gondol erről az egész problémakörről. Egy világos princípium mellett áll ki: Az, aki megkívánja, hogy ne csinálj képet, sohasem készíthet ő maga egy szent lényről képet. Ebből az elvből veszi magának Kelemen a jogot arra, hogy a

902