Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 8-9. szám - Határ Győző: Életút

A kagylót az SS-parancsnoknak adja, aki a mérgét nyelve hallgatja egy mitugrálsz segédnép pojáca-hadügyminiszterének az utasításait és úgy mondja, a foga közt.- Verstanden, Excellenz. Schon gut-----S ha most előreszaladok és felgondolom, hogy a félezerből, ahánynak az életét megmentette, 1945-ben, alig féltucat akadt, aki az igazolóbizottságnak írásban tanúsította, hogy az intézetvezető, veszedelmes helyzetben is, nemes magatartásával megakadályozta a vkf.-fegyencek kiirtását; ha még jobban előreszaladok és felkérdezem, hat évvel később megbánta-e a derék öregúr, hogy felhasított tenyérrel s felkötött karral kiállt a félezer emberért - amikor már egy konstrukciós per tizedrendű vádlottjaként eszméletlenre páholták és ha igaz, nem volt kinek felolvasni súlyos ítéletét, mert addigra agyonverték...?! Nem lehetünk-e teremtő demiurgoszunknak hálásak, Lorcsikám, amiért értelmünk előtt lebocsátja a tudatlanság fekete függönyét és közel-s-távoljövő egymásra sorozott háttérfüggönyeinek, színpadunkon, jelenésünk előtt soha mögé nem pillanthatunk...?!

KL Megértem megrendülésedet, amely oly logikusan adja szádra e szónoki kérdést; de amíg holmi jövőlátó mini-kristály gömbbel nem születünk a szemünk közepén, felfüggesztve a szem csarnokvizében, addig nincs az a szónoki kérdés, ami enyhíthetné nemünk e globális tudatlanság fölött érzett bánatát. De hagyd most tűnődéseidet, filozófusnak amilyen visszaeső vagy - és maradnál a történet mellett.

Történet? Nincs történetünk. Ha egy-huszonnégy órában ábrázolnánk a bioszféra időzését a Földön, mi csak az utolsó másodperc vagyunk a képben, még-lihegve befutó parvenűk a szauruszok hosszá világuralmához képest. Skorbutos, eseményszegény, koplalós, hideg-rideg napok egymásrakövetkezé- se; hírforrásaink bedugulása; vakondok-vegetálás. A dzsungeltávírón értesültem róla, hogy Kelen Tibor mellhártyagyulladást kapott és nehezen lábadozik; hogy Ágoston Gábornak kiújultak az asztmarohamai s nekem már se asth- molysin-ampullám, se fecskendőm nincs és még csak mellette sem lehetek. Gájer Imre letöltötte büntetését és szabályosan szabadul: szüleim címe nála volt s üzentem vele. írnok nélkül fegyház nem üzemel s lassan a „szigorított megfigyelés” is felengedett; s bármennyire fonálféreg-formán összeszorította száját, annyira féltette pozícióját, mégiscsak rab-írnok volt s az új sitiprinc egy-egy elejtett megjegyzésén napokig rágódtunk: német katonai gépkocsikat hallani, amint az oszlop a főutcán végigrobog és a ponyvák alatt veszett jókedvvel gajdolnak a német katonák... Nyugatra tartó menekülés? A vesztüket érzik? Igazában csak tovább-találgattuk a találgatásokat s nem tudtunk mi semmit, sem arról, hogy július 20-án merényletet kíséreltek meg Hitler ellen, sem arról, hogy a június 6-i partraszállást követőleg, július végére a szövetségesek kiűzik a németeket Normandiából... A hírforrások beszáradtak s mi csak gunnyasztottunk a zárkán, mint megannyi elfonnyadt karfiol. Hogy a „keleti arcvonal” közel van-e vagy távol? Mi köze van mindehhez az akváriumban, a halaknak? Tönkreszáradva - térfogatunk huszadára zsugorodtunk, mint a tardigradák s ha valahol, valaki suttogó marxista szemináriummal próbálkozott, hát az olyat lepisszegték.

Naponta egyszer kaptunk egy csajka langyos lőrét marharépával - ha úszott benne valami. Lesoványodtunk, csontjainkra fogytunk; volt olyan, aki724