Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 8-9. szám - Ken Smith: Annus Mundi Irma, Anzelmus a Sohasem Motelben, A vadrózsa (próza) (Vándor Judit fordításai)

Anzelmus a Sohasem Motelben (Anselm at the Neverness Motel)

Bekapcsolom a tévét, elvégre benne van a szoba árában. Nézni már elfelejtem. Furcsa, kék arcok úsznak be a város másik feléből. Kimehetnék, elverhetném a pénzemet, vagy maradhatnék idebenn költekezni; fülelhetnék a folyosón osonó szerelmesek nesztelen lépteire. Lapozgatom a képesújságokat; szabályosra formázott rétek és leányzók, olyan mellekkel, mint a nárcisz. Pihenni csábítanak, kikapcsolódni, amire pedig nincs szükségem, az úszómedence mellett bárpult, a szobákat láthatatlan kezek tartják tiszta rendben. Ez mind, mind az enyém lehet, hitelkártya kell csak hozzá, kedvezményes fizetési feltételek mellett. Emlékeimet bespájzolom télire, a ropogós, fehér lepedőkön elkövetett vétkeket, a letépett virágot, a brifkómba gyűrt melltartóját. Ah, a teraszon töltött hosszú esték, a tánc, az ital! Híres lehetnék, titokzatos, hatalmas összegű borravalókat osztogatnék, elejtenék egy-egy megjegyzést fontos megbízatásomról és a bankszámláimról; kanadai horgászatról mesélnék, és a Berghofró\. Lám, itt a mosoly, amely ott az enyém lenne, itt látszik, milyen lennék ott, s íme a férfi, akit felkent jeléről mindannyian ismertek, mindannyian.

Fordította: Vándor Judit

A vadrózsa (The Wild Rose)

(RÉSZLETEK)

John Patrick (1904-1971)

III.

A Sunk Islandon laktunk: lapos volt, kopár. Csatornák, kígyók, pézsmapatkányok. Az Északi-tenger felől süvítő szél mindent elsodor. Már elfelejtettük, milyenek a hegyek és a fák.

A tank a ház falán keresztül érkezett. Mikor hazaérkezett^vadul átkozta a tánk vezetőjét. Azon a télen mindannyian betegek voltunk. O meg, tüdőgyulladás ide vagy oda, felkelt, mert be kellett bizonyítania, hogy még képes dolgozni. Továbbálltunk.

706